Először gazdálkodhat a hétéves költségvetési ciklusban a korábbinál kevesebb pénzből az Európai Unió. A 960 milliárd eurós, egyelőre konszenzusos támogatást élvező tervezetben az agrártámogatások összege az eddigi 420 milliárdról 373 milliárd euróra csökkenhet. A kohéziós források pedig 354 milliárdról 324 milliárd euróra csökkenhetnek a következő ciklusban.

A költségvetésben egyedül a kutatási, fejlesztési, technológiai és innovációs források nőnek jelentősen, a jelenlegi 91 milliárdról 126 milliárd euróra. Ugyanakkor az Európai Bizottság által javasolt 50 milliárd helyett mindössze 29 milliárd juthat a közlekedési, energetikai és távközlési infrastruktúrák összekapcsolását támogató Connecting Europe kezdeményezésre.

“A nagyja megvan, de további finomhangolásra van szükség” - mondta kora reggel újságíróknak a frissen kiszivárgott büdzsétervezet számaira reagálva Győri Enikő. Az EU ügyekért felelős államtitkár szerint a mostani tervezet sem garancia a végső megállapodásra, azonban valódi esélyt jelenthet a költségvetés tanácsi véglegesítésére. Utóbbi, tekintve, hogy az Európai Unió történetében először zsugorodik a közös kassza a következő pénzügyi perspektívában, önmagában jelentős előrelépés a novemberi megállapodási kísérlethez képest.

Győri Enikő az információs vákuumban lezajlott éjszakáról elmondta, éjfél előtt ért véget az első egyeztetés huszonhetes körben, melyet követően kis csoportokban vagy négyszemközt tárgyalt tovább van Rompuy tanácselnök a kormányfőkkel. Orbán Viktorra is sor került nem sokkal azelőtt, hogy fél hatkor a tanácselnök közzétette, érkezik a valódi, a végső tárgyalások alapját képező tervezet.

Utóbbi alapján a hazánk számára legfontosabb kohéziós támogatások összege másfél milliárd euróval 373,5 milliárdra nőhet a novemberi van Rompuy javaslathoz viszonyítva. Magyarország ráadásul a korábbi 1,2 milliárd eurónál több, 1,4 milliárd kompenzációt kaphat a legkevésbé fejlett térségei felzárkóztatására. Ezzel a korábban 5 milliárdra becsült támogatás csökkenés is tovább mérséklődik. Igaz, a magyar kohéziós boríték ezzel együtt kisebb lesz, mint a jelenlegi 2007-2013-as időszakban volt, melyben szerepe van azonban annak, hogy a közép-magyarországi térség a fejlett régiók közé sorolódik át.