szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A NATO arra számít, hogy a következő hónapokban intenzív párbeszéd indul meg Moszkvával az európai rakétavédelemről, és megkezdődhet egy közös rendszer kiépítése - jelentette ki Alexander Vershbow NATO-főtitkárhelyettes a Kommerszant című orosz napilap internetes változatán hétfőn megjelent interjúban.

A magas rangú NATO-illetékes szerint az együttműködést Washington terveinek megváltozása teszi lehetővé. Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter március közepén közölte, hogy az Egyesült Államok elhalasztja az európai rakétavédelmi rendszer megvalósításának végső szakaszára tervbe vett, korszerűsített SM3-as elfogórakéták telepítését.

Vershbow a Kommerszantnak azt mondta, hogy Brüsszelben a két különálló rendszer, a NATO- és az orosz rakétavédelem, valamint azok parancsnokságainak "magas szintű integrációjára" gondolnak. Az atlanti szövetség felel területének védelméért, Oroszország pedig a sajátjáért - közölte és hozzátette, hogy Brüsszelben két központ felállítását javasolják. Ezek a nap 24 órájában kapcsolatban lennének egymással: információkat cserélhetnének, beleértve a felderítési értesüléseket és a tervezést, valamint a műveletek irányítását is együtt végezhetnék.

Viktor Jeszin, az orosz hadászati rakétaerők volt parancsnoka mindazonáltal kétkedését fejezte ki a Vershbow-nyilatkozatra reagálva. Kijelentette, hogy sohasem jöhet létre a NATO és az orosz rakétavédelmi rendszerek - Vershbow által magas szintű integrációnak nevezett - együttműködése. Szerinte Moszkva legfeljebb egy, a rakétatámadások megelőzése érdekében a felderítési információk cseréjét lehetővé tévő rendszert alakíthat ki az atlanti szövetséggel.

A NATO főtitkárhelyettese a Kommerszantnak megerősítette, hogy az amerikai fél úgy döntött, elhalasztják az európai rendszer döntő, negyedik szakaszának kiépítését. A második és harmadik szakaszt azonban megvalósítják, ahogy azt eddig is tervezték: előbbit Romániában, utóbbit Lengyelországban.

Szerinte Romániában a legkorszerűbb SM3-as rakéták is megjelenhetnek, amelyek kis- és közepes hatótávolságú rakéták elfogására alkalmasak. Orosz interkontinentális ballisztikus rakéták semlegesítésére képes NATO-fegyverzet nem lesz Európában - tette hozzá a magas rangú NATO-tisztviselő. Vershbow kifejtette: azt remélik, hogy a szóban forgó amerikai döntés megnyitja az utat az atomfegyverek további csökkentéről folyó tárgyalások előtt, és általában javulnak a NATO és Oroszország kapcsolatai.

A NATO-illetékes a Kommerszantnak az afganisztáni csapatkivonással kapcsolatban elárulta, hogy a NATO-tagállamok drágállják az Afganisztánban működő nemzetközi haderő teherszállítmányainak továbbítására az oroszországi Uljanovszkban kialakítandó tranzitközpont szolgáltatásait. Ezért annál előnyösebb lehetőségeket vizsgálnak, például a NATO számára újra használható, Pakisztánon keresztül vezető útvonalakat. 

A Moszkvától 890 kilométerre délkeletre lévő Uljanovszkon keresztül eddig csak egyetlen, Afganisztánból érkezett NATO-teherszállítmányt továbbítottak. A tranzitközpont használatáról több mint egy éve folynak a tárgyalások Moszkva és az észak-atlanti szövetség képviselői között.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!