Kína a növekvő befolyása ellenére "többoldalú és bonyolult biztonsági fenyegetéseknek" van kitéve – fogalmaz az államtanács (kormány) által kiadott dokumentum. Félreérthetetlenül utal rá, hogy az Egyesült Államok ázsiai és csendes-óceáni térségre vonatkozó stratégiája, kapcsolatainak szorosabbra fűzése katonai szövetségeseivel, katonai jelenlétének fokozása feszültebbé teszi a régióban a helyzetet.

A Kína területi szuverenitását és tengeri jogait, érdekeit érintő kérdésekre vonatkozóan, a Vietnammal és a Fülöp-szigetekkel, valamint Japánnal fennálló területi vitákra utalva a fehér könyv megállapítja: "egyes szomszédos országok cselekményeikkel bonyolultabbá teszik és súlyosbítják a helyzetet, Japán pedig bajt kever a Tiaojü-szigetek ügyben". A japánban Szenkaku néven ismert – vitatott hovatartozású – szigetek nagyobb részét Japán tavaly hivatalosan állami ellenőrzés alá vonta, s azóta a két ország közötti kapcsolatok több évtizedes mélypontra süllyedtek.

Peking a szigeteket ősidők óta területe részének tekinti, amit kínai hajók rendszeres térségbeli járőrözésével nyomatékosít. Peking azt hangoztatja, hogy hadseregének fejlesztése védelmi célokat szolgál. Azzal érvel, hogy a világ második gazdaságának költségvetéséből erre szánt összeg töredéke az Egyesült Államok védelmi kiadásainak.

"Mi nem támadunk, kivéve, ha minket támadnak meg; de a támadást biztosan visszaverjük" – idézi a hadsereg alapelvét a dokumentum, leszögezve eltökéltségét az ország szuverenitásának és területi integritásának védelmében.

Kína soha nem fog hegemóniára törekedni vagy hegemón módon viselkedni, és nem célja a katonai terjeszkedés – áll a fehér könyvben. Szerzői megállapítják: a nagyhatalmak gyors ütemben fejlesztik új és korszerű haditechnikájukat, hogy a nemzetközi verseny közepette biztosítsák stratégiai fölényüket a világűrben és a kibertérben.

A kétévente rendszeresen megjelentetett dokumentum az idén a korábbiaknál jóval vékonyabb, az előző fehér könyv 105 oldalas volt, a mostani 45 oldal.