A globális felmelegedés újabb hulláma már az idén beköszönt és jövőre is érzékelteti majd hatását az erőteljes naptevékenység miatt – közölte Vlagyimir Golovko, a Föld sugárzását kutató orosz Planyeta nevű tudományos intézet munkatársa.

A szakember az Űrkutatási technológiák alkalmazása az északi-sarki régiók fejlesztésére címmel rendezett tudományos tanácskozáson felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi 30 évben tett megfigyelések szerint a Föld több energiát kap a Naptól, mint amennyit kisugároz az űrbe.

Ez azt jelenti, hogy bolygónk melegszik, és ezt a hőt alapvetően az óceánok tárolják. 1960 és 1990 között a felmelegedést minden szélességi fokon tapasztalták, a legnagyobb mértékűt az északi szélességi köröknél. Azon a területen ugyanis 1 Celsius-fokot emelkedett a hőmérséklet a 20. század 30 éve alatt, míg a többi régióban 0,6 fokot.

Golovko közölte, ha – mint azt egyes elméletek tartalmazzák – legkevesebb 2 Celsius-fokkal tovább melegszik a Föld hőmérséklete, akkor az a bolygó számos régiójában, főként az Északi-sarkhoz közeli szélességi fokokon valódi katasztrófához vezet.

Golovko emlékeztetett arra, hogy tavaly szeptember 16-án borította az eddigi legkisebb felületen a jég az Északi-sarkvidéket: 3,4 millió négyzetkilométer területen. Ez 780 ezer négyzetkilométerrel kevesebb, mint a 2007. szeptember 18-án mért minimum.

Az Északi-sarkvidék jégpáncéljának olvadása a metán-hidrátot (gyakorlatilag jégbe zárt földgázmolekulákat) tartalmazó medencék aktivizálódását eredményezi az északi Jeges-tenger talapzatán, a gáz felszabadulása pedig igen erőteljesen felgyorsítja a felmelegedést.

A Planyeta orosz kutatóintézet munkatársa arra is figyelmeztetett, hogy vészesen fogy a grönlandi gleccserek tömege. Évente 200 gigatonnás veszteségről van szó, amely édesvízzé alakul át és felhígítja az Atlanti-óceánt a Golf-áramlat térségében. A folyamat nagyon aggasztó, mivel az egyebek között az óceánok szintjének emelkedését okozza.

Vlagyimir Golovko elmondta, hogy a globális felmelegedéssel összefüggő problémák Oroszországot elsősorban az Északi-sarkvidéken tapasztalható változások miatt foglalkoztatja.