Ennek jegyében megszavazták az unió kohéziós, regionális fejlesztési, illetve szociális alapjáról szóló jogszabálycsomagot. A kohéziós politika a jövőre kezdődő új hétéves költségvetési ciklusban is az uniós finanszírozás fő forrása marad - hangoztatta a szavazás után az EP regionális fejlesztési bizottságát elnöklő Danuta Hübner lengyel néppárti EP-képviselő, aki az EP főtárgyalója volt a kohéziós politika témakörében a tagállami kormányokat képviselő Tanáccsal folytatott egyeztetések során.

Ezeken az egyeztetéseken az EP elérte, hogy a támogatások folyósítását bizonyos makrogazdasági feltételekhez kötő szabályt az eredetileg előirányzott merev feltételrendszernél méltányosabban alkalmazzák. A támogatások felfüggesztéséhez vezethet ugyanis, ha a központi kormányzat túlzott költségvetési hiányt halmoz fel, ám az EP kiharcolta azt a jogot, hogy az Európai Bizottsággal folytatott párbeszéd keretében megvizsgálhassa a felfüggesztésre irányuló döntési folyamatot, és kieszközölhesse olyan körülmények figyelembe vételét, mint például a szóban forgó tagállam szociális viszonyai.

Az unió kohéziós politikája a szorosan vett Kohéziós Alap és a Regionális Fejlesztési Alap kezelésén túl olyan területekre is kiterjed, mint például az Európai Szociális Alap felhasználása. A szociális alap a kohéziós pénzek legalább 23,1 százalékából részesül. A francia néppárti Elisabeth Morin-Chartiera, a téma parlamenti főtárgyalója rámutatott: ez az alap "főként a fiataloknak, de másoknak is segít abban, hogy munkába álljanak, visszatérjenek a munkába, és ott is maradjanak".

A tagállamoknak a szociális alap legalább 20 százalékát a munkaerőpiaci integrációt célzó intézkedésekre kell fordítaniuk. Az alap a fiatalok munkanélküliségének enyhítése céljából legkevesebb 3 milliárd euróval támogatja az e célból indított kezdeményezést.     

A szerdán megszavazott csomag a magyar néppárti EP-képviselőcsoport értékelése szerint számos előrelépést tartalmaz a felzárkóztatási források és szociális programok tervezése és végrehajtása területén. A változtatások révén nő a szegénység elleni küzdelemre fordítható források mértéke, számos ponton kibővültek a fogyatékossággal élő személyek hozzáférhetőségével kapcsolatos előírások, több fejlesztési kifizetésre vonatkozó szabály egyszerűsödik. A képviselőcsoport közleménye szerint Őry Csaba, Kósa Ádám és Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő számos, a magyar polgárok érdekeit szolgáló módosító indítványa vált a jogszabálycsomag részéve. 

Deutsch Tamás ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a makrogazdasági feltételességre vonatkozó részt nem sikerült teljesen törölni a bizottsági javaslatból. Szerinte a makrogazdasági feltételek érvényesítése a kohéziós alapon túlmutató tételek tekintetében súlyos aggályokat vet fel, mert önkormányzatokat, vállalkozásokat, magánszemélyeket büntet az egyes kormányok nem megfelelő gazdaságpolitikai intézkedései miatt.

Göncz Kinga szocialista EP-képviselő - aki az Európai Szociális Alapról szóló rendelet parlamenti árnyékelőadója volt - a szavazás után kiadott közleményében elégedetten nyugtázta, hogy az EU a szegénység és a kirekesztés csökkentését célzó programokra immár kötelező tagállami kötelezettségvállalásokat ír elő. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a szociális alap az eredetileg tervezettnél 6-7 milliárd euróval kevesebb pénzzel gazdálkodhat.

A szocialista képviselő szintén kifogásolta a vitában, hogy az úgynevezett makrogazdasági kondicionalitás ( amely tagállam gazdasági teljesítményétől teszi függővé az európai uniós támogatások odaítélését) pontosan azokat sújthatja, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a segítségre. "Csak remélni tudjuk, hogy a parlament által beépített fékek csökkentik ennek a veszélyét" - jegyezte meg.