A diplomáciai képviseleteken bekövetkezett változások annyira felkeltették a szerb sajtó figyelmét, hogy egyes lapok már arról cikkeztek: Belgrád nem tud megfelelő jelöltet állítani például washingtoni, pekingi vagy berlini nagykövetségének az élére.

A helyzetet bonyolította, hogy néhányan félreértelmezték a szerb külügyminiszter nyilatkozatát. Ivan Mrkic a Blic című belgrádi lapnak úgy nyilatkozott: a szerb külügyminisztérium foglalkoztatottai között jelenleg nincs olyan alkalmas személy, akit nyugodt szívvel kinevezne az amerikai, kínai és németországi vezető diplomáciai posztokra. Egyes belgrádi lapok ezt úgy értelmezték: Belgrádnak nincsenek jelöltjei az említett helyekre.

A külügyminiszter a B92 televíziónak adott nyilatkozatában eloszlatta a félreértést. Azt mondta, hogy Szerbiában több olyan szakember dolgozik, aki átvehetné az érintett diplomáciai képviseletek irányítását, ők azonban nem a külügyminisztérium alkalmazásában állnak.

A témában kutakodó belgrádi lapok kiderítették, hogy vannak olyan posztok, amelyekre Belgrád nagykövetet jelölt, de a fogadó ország nem adta jóváhagyását ahhoz, hogy a megnevezett személy diplomáciai tevékenységét megkezdhesse. A Tanjug szerb hírügynökség értesülései szerint például a berlini nagyköveti posztra jelölt Zoran Jeremic nem kapta meg Angela Merkel német kancellár kormányának jóváhagyását, mert ő volt a Belgrádból küldött utolsó nagykövet a 2000-es demokratikus hatalomváltás előtt, így neve összefonódott Slobodan Milosevic rendszerével.

A Nedeljnik arról adott hírt, hogy a visszahívott nagykövetek közül 15-nek, a konzulok közül pedig 5-nek visszahívásakor még nem járt le a mandátuma. A mostani kormány eddig 24 új nagykövetet és 3 konzult küldött ki szolgálati helyére.

A szerb külügyminisztérium honlapja szerint az országnak 65 nagykövetsége és 7 egyéb diplomáciai képviselete van a világban.