Amerikai tudósok szerint úgy tűnik, nem élte túl a Nappal való találkozást az ISON üstökös. Az üstökösnek közép-európai idő szerint este kellett volna megjelennie a teleszkópok felvételein, de ez nem történt meg. Alex Young, az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA napfizikusa szerint elképzelhető, hogy az ISON az elmúlt néhány napban fokozatosan széttöredezett. Az üstökös magja nagyjából egy nappal ezelőtt semmisülhetett meg – vélekedett. 

A Naprendszer kutatásával foglalkozó németországi Max Planck-intézet munkatársai azonban még bizakodnak.

Karl Battams, az amerikai haditengerészet kutatója szerint az ISON valószínűleg nem élte túl a Nappal való közeli találkozást. Az ISON  pályája legközelebbi pontján 1,2 millió kilométerre volt a Nap felszínétől, gyakorlatilag súrolta. Az asztrofizikus a NASA TV adásában azt mondta, semmi sem bukkant elő a napkorong mögül, ez pedig arra utalhat, hogy az üstökös megsemmisült. 

Phil Plait csillagász, a Bad Astronomy című blog vezetője mindössze annyit írt: "Nem hiszem, hogy az üstökösnek sikerült." Hozzátette azonban, hogy ez nem jelent feltétlenül rossz hírt: ha ugyanis a négy és fél milliárd éves égitest darabokra tört – és ezek megmaradtak –, a csillagászoknak talán alkalmuk nyílik tanulmányozni a töredékeket, és ezáltal többet megtudhatnak az üstökösökről.

A Naphoz legközelebbi pontján – apszispontján – az üstökös másodpercenként 350 kilométeres sebességgel száguldott a csillag légkörében. Ekkor 2760 Celsius-fokos lehetett a felszíni hőmérséklete, ami elég forró ahhoz, hogy elpárologjon a belsejében lévő jég, valamint a por és a kőzet is. 

Az üstökös megfigyelése az év leglátványosabb csillagászati eseményének ígérkezett. A C/2012 S1 katalógusjelű égitest teliholdként kellett volna hogy ragyogjon az égbolton, ez azonban nem történt meg. A tudósok számoltak azzal, hogy az üstökös darabjaira hullik vagy teljesen elpárolog, mint ahogy annak esélye is megvolt, hogy felragyog. Ha az ISON vagy annak egy nagyobb darabja mégis megmaradt, akkor az szabad szemmel is látható lesz a Földről egy-két héten belül.

Az ISON-t rendkívül ritka égi vendégként harangozták be, hiszen legutóbb 10 millió évvel ezelőtt járhatott a Nap közelében. Egyes modellek azonban azt mutatják, hogy nem is járt még erre. Az ISON a Naprendszer külső tartományában lévő üstököszónából, az úgynevezett Oort-felhő vidékéről érkezett.