El lehet menni: nem jönnének haza az angliai magyarok öt éven belül

El lehet menni: nem jönnének haza az angliai magyarok öt éven belül

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Angliában élő magyarok dolgozni költöztek ki a magasabb életszínvonal reményében a rossz gazdasági helyzet elől menekülve, rendelkeznek legalább középfokú iskolai végzettséggel, főként 2010 után költöztek ki, és öt évig még biztosan nem akarnak hazatérni – ez derül ki 5200 Angliában élő magyar válaszai alapján egy kutatásból.

A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete (MTA TK KI) online kérdőívére 5200 Nagy-Britanniában élő magyar válaszolt 2014 április-májusában, és bár a kutatás nem reprezentatív, mert valószínűleg csak az online médiát aktívan használó Angliában élő magyarok vettek benne részt, mégis beszédes adatokkal szolgál. A kutatás arra kereste a választ, hogy milyen okokból költöznek magyarok Nagy-Britanniába, mi jellemzi társadalmi-gazdasági helyzetüket, mennyire érzik magukat sikeresnek, illetve hogy mik a jövőre vonatkozó terveik, akarnak-e hazatérni.

A válaszokból kiderült, 2010 után ugrott meg a Nagy-Britanniába költöző magyarok száma, a legtöbben 2012-ben érkeztek a szigetországba, de a válaszadók kétharmada (65,1 százalék) az elmúlt négy évben költözött ki.

©

Nem szerencsét próbálni mennek

A kiköltözéssel kapcsolatban a kérdőívben tíz okot kellett pontozni, hogy mennyire befolyásolták a válaszadó külföldre költözéssel kapcsolatos döntését. A válaszokból az derült ki, hogy a legtöbben, több mint 70 százalék a magasabb életszínvonal reményében döntött a kiköltözés mellett, de több mint 60 százalék említette meg a magyarországi rossz gazdasági helyzetet, ileltve a külföldi jobb munkalehetőségeket is.

A magyarországi rossz politikai helyzetet a válaszadóknak szintén több mint a fele említette, az ötödik legfontosabb indoknak pedig a szakmai fejlődési lehetőségeket sorolták a kutatásban résztvevők. A választhat további öt migrációs indokot a válaszadóknak már csak harmada, vagy kevesebben választották, így a bár Orbán Viktor miniszterelnök szerint a fiatalok a kalandvágy és a kíváncsiság miatt mennek külföldre dolgozni, a kutatásban ezt csak valamivel több, mint 30 százalék jelölte meg a kivádorlás indokaként.

Ugyanígy kevesen jelölték meg a jobb továbbtanulási lehetőségeket, a magyarországi hitelek finanszírozását, a magánéleti problémákat, illetve a vállalkozásuk finanszírozását a kiutazása okaként.

©

A Nagy-Britanniába költözés okaként egyértelműen a munkavállalás a legfontosabb, a válaszolók több mint háromnegyede (77,8 százalék) dolgozni ment, köztük közel fele-fele arányban vannak olyanok, akik konkrét munkaajánlatra érkeztek, és olyanok, akik csak a kiutazásuk után kezdtek el munkát keresni. A kiutazók 70,1 százaléka ráadásul már Magyarországon is teljes, vagy részmunkaidőben dolgozott, 16,1 százalékuk pedig a diákévei indult Angliába.

A kiutazók tíz százaléka a házas- vagy élettársát követve érkezett Nagy-Britanniába, 7,2 százalék tanulni érkezett, és csak mintegy 5,1 százalék utazott ki "szerencsét próbálni".

38 százalék már soha nem jönne haza

A kutatásban résztvevők 99 százaléka rendelkezett középfokú végzettséggel, és mindössze egy százalékuk végzett csak nyolc általánost, vagy kevesebbet. A válaszadók 53,2 százaléka ráadásul felsőfokú, vagy posztgraduális végzettséggel is rendelkezett.

A válaszadók angliai életével kapcsolatban a kutatás azt állapította meg, hogy a kint élő válaszolók több mint 90 százaléka rendelkezik teljes vagy részmunkaidőben, a kint élők elsöprő többsége ezért úgy érzi, elégedett jelenlegi helyzetével, amely jobb, mint a magyarországi volt.

Ezért aztán háromnegyedük, 73,1 százalékuk semmiképp sem akar öt éven belül hazaköltözni, sőt, 38 százalék soha nem akar már visszatérni Magyarországra. A válaszadók között alig voltak olyanok (6,1 százalék), akik egy éven belül haza akarnának térni.

©

Kováts András, a kutatást készítő MTA TK KI munkatársa a hvg.hu-nak elmondta, korábban nem született ilyen nagyságrendű kutatás, az eddigi felmérések legfeljebb kisebb külföldre távozó csoportokra fókuszáltak, de ennek a kutatásnak a módszere sem alkalmas arra, hogy minden Nagy-Britanniában élő magyarról általános megállapításokat lehessen tenni.

Mint mondta, egy online adatfelvételből nem lehet nagy következtetéseket levonni, már csak azért sem, mert még mindig nem tudjuk pontosan, hogy hány magyar él kint, erre vonatkozóan eddig is csak becslések születtek, így azt sem tudhatjuk, hogy mennyire reprezentálják a válaszadók a külföldi magyar közösséget. Arról, hogy kik maradhattak ki a nem reprezentatív vizsgálatból, Kováts azt mondta, az egyértelmű, hogy akik nem használnak internetet, azok ki kellett, hogy maradjanak a kutatásból, de hogy ők pontosan kicsodák, azt nem tudni.

A kutató hozzátette, ez az angliai magyarokról született kutatás még csak az első lépés, még sok részletet ki lehet elemezni, és ugyanezzel a módszerrel más országokban élő magyarokat is meg lehetne vizsgálni. Mint mondta, a mostani kutatás egy londoni magyarokról készült dokumentumfilmmel összefüggésben született, a film készítői ugyanis egy kutatás segítségével szerettek volna általánosabb megállapításokat tenni a külföldön élő magyarokról, itthonról pedig az online kérdőív volt a legmegfelelőbb megoldás.