A volt NDK területén fekvő, Csehországgal és Lengyelországgal határos tartományban öt évre választják meg a helyi törvényhozást. A konzervatív CDU az újraegyesülés óta a legnagyobb politikai erő, 2009 óta a liberális FDP-vel koalícióban vezeti a tartományt. A legutóbbi felmérések szerint a CDU 40 százalék feletti eredményre számíthat, a szövetségi parlamentből (Bundestag) tavaly kiesett liberálisok támogatottsága azonban csupán 3 százalékos, nem éri el az 5 százalékos bejutási küszöböt. Szászország az utolsó tartomány, ahol a konzervatívok és a liberálisok együtt kormányoznak, és az egyetlen tartomány, ahol az FDP még kormányon van.

A második helyen a Baloldal végezhet 19 százalékkal. Az egykori keletnémet állampárt utódszervezete és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával kialakult párt azt szorgalmazza, hogy fogjon össze a szociáldemokrata párt (SPD), a Baloldal és a Zöldek. Ilyen összetételű koalíció még nem volt. Az SPD viszont a kampányban azt jelezte, hogy hajlandó koalícióra lépni a konzervatívokkal. A párt az utolsó mérések alapján 14-15 százalékos eredményre számíthat. A Zöldek 5,5-6 százalék között állnak, várhatóan átlépik a bejutási küszöböt. 

A szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) támogatottsága 5 százalék körül mozog, így nem biztos, hogy a széles körben neonácinak tartott párt megőrzi képviseletét a drezdai Landtagban, amelyben 2004 óta van frakciója.

A tavaly alakult AfD 7 százalékos támogatottsággal rendelkezik a felmérések szerint. Az euroszkeptikus párt Szászországban szerezhet először tartományi szintű törvényhozási képviseletet. A párt a tavaly őszi Bundestag-választáson 4,7 százalékot szerzett, kevéssel elmaradt az 5 százalékos bejutási küszöbtől, a májusi európai parlamenti (EP-) választáson viszont már 7 százalékot kapott, amivel 7 mandátumot szerzett az EP-ben.