Megszületett a megegyezés Törökországgal menekültügyben. Ennek már március 7-én meg kellett volna történnie, de kellett még egy csúcsértekezlet, mert az akkor felvázolt megoldási javaslatot több ország, köztük Magyarország tiltakozása miatt nem fogadták el, sőt a már a szövegezés előtt megszakadt a találkozó.

Vérszegény szöveg született

A most péntek estére összehozott nyilatkozat elég vérszegény lett. Orbán Viktor elérte, hogy a szövegbe bekerüljön, a tagállamoknak a korábbiakhoz képest nem keletkezik új kötelezettsége, azaz nem kell a korábban már aláírt kötelező kvótákon felül újabbakat vállalni. A tervek arról szólnak, hogy 18 ezer embert kell a kvóta alapján elosztani, 54 ezer embert pedig önkéntes alapon vállal fel 3-4 ország – mert a 28-ból 22 tagállam állítólag nem vállalja azokat a kötelezettségeit, amelyeket korábban vállalt önkéntes alapon. Ha elérik a 72 ezer befogadott embert, akkor újratárgyalják a kérdést.

A szöveg sürgeti a hotspotok, menekültfogadó állomások felállításának gyorsítását, mindenféle menekültügyi infrastruktúra felállítását, bővítését, a görög-török menekült-visszavételi egyezmény működtetését, a tagállamok támogatják Görögországot a humanitárius helyzet enyhítésében. Megjelenik a szövegben a Törökországba nem visszafordítható menekültek kérdése is, és Törökországtól is elvárja az EU, hogy jobban teljesítsen a joguralom, demokrácia, alapvető szabadságjogok, véleményszabadság terén. Kap valamiféle segítséget Jordánia és Libanon is, illetve a nyugat-balkáni országok. Nagyon éberen fogja az unió figyelni az esetleges új menekültútvonalak megjelenését, és minden eszközzel harcol az embercsempészek ellen. Végül az EU vállalja, hogy az unió migrációs politikáját és a dublini rendelkezéseket valamikor majd felülvizsgálja.

AFP / John Thys

Az új rend vasárnap lép életbe, aki azután érkezik a görög szigetekre, azt már visszaszállítják Törökországba - mondta el Donald Tusk Európai Tanács-elnök a megegyezés után. Azért volt fontos a nem túl távoli határidő, nehogy addig az embercsempészek és a menekültek még egy gyilkos rohamot indítsanak a tengeren át Görögországba. Ám így persze a felkészülésre jutó idő is nagyon rövid. Tusk azt is elmondta, az EU-csatlakozási tárgyalások gazdasági fejezetét megnyitják a törököknek, ez a leginkább problémamentes, és Ciprus sem tudta volna megvétózni, pedig nagyon fogadkozott, hogy megteszi. Ha pedig Törökország teljesíti a vízumliberalizáció mind a 72 feltételét, akkor 2016 júniusára kikerülhet a kötelező vízumeljárás alól, vagyis állampolgárai vízum nélkül utazhatnak az unióba. Ami a menekültekre adott EU-pénzt illeti, a törökök 2018 végéig kapnak újabb 3 milliárd eurót, ha az első 3 milliárdot addigra már teljesen és ellenőrzötten felhasználták.

Meg kellett egyezni

Az EU-nak fontos volt a mihamarabbi megállapodás, mert március 7-e óta Macedónia lezárta a határait, és menekültek tízezrei ragadtak Görögországban. Ez humanitárius katasztrófahelyzetet okozott a határváros Idomeniben, és gyorsan romló állapotokat Görögország-szerte, ahová kisebb-nagyobb hullámokban folyamatosan érkeznek a menekültek. A menekülthelyzet miatt egyre-másra születtek az „egyoldalú megoldások”, azaz az országok vagy lezárták határaikat, vagy különböző adminisztratív eszközökkel korlátozták a menekültek érkezését.

Ezt persze Törökország is tudta, amely március 7-én még négyszázezer törökországi menekült átvételét kérte cserébe az EU-tól, a már elfogadott 3 milliárd dolláros támogatás mellé még 3 milliárdot, emellett vízummentességet és az EU-s csatlakozási fejezetek újbóli megnyitását. Mindezt úgy, hogy előtte pár nappal a török állam einstandolta a Zaman nevű kormánykritikus napilapot, Törökország délkeleti részén pedig gyakorlatilag polgárháborús állapotok uralkodnak.

Nehéz folyamat volt

Ilyen előjelekkel indult meg a nagy egyezkedés. Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk inkább óvatos volt, mint optimista, Angela Merkel német kancellár is nehéz tárgyalásokra számított. Ami nem is csoda, hisz egyes uniós tagállamok nem fogadták el, hogy a menekültek folyamának feltartóztatása esetén az EU a saját értékeit tiporja meg, más tagállamok pedig a megoldás részeként továbbra is szereplő kötelező kvóták ellen keltek ki vehemensen.

Nem álltak az EU mellé a jogvédők sem, akik hideg kalmárkodásnak bélyegzik meg a menekültek csereberéjét, vagyis azt, hogy minden görög partoknál elfogott menekültet visszaszállítanak ugyan Törökországba, de minden visszavitt szíriaiért átvesznek a törököktől egy ellenőrzött szír menekültet. Az EU ezért nagyon fogadkozott, hogy a menekülteket minden esetben egyéni elbírálás alapján toloncolják vissza Törökországba.

De egyáltalán miért volt erre az egészre szükség? Miért nem lehetett egyszerűen a török menekülttáborokban lévőket áthelyezni az EU-ba? Martin Schulz, az Európa Parlament elnöke válaszolta meg a kérdést: Törökországban 2,7 millió menekült van, közülük csak 10 százalék él menekülttáborban. A maradék 90 százalék továbbra is az embercsempészeket választaná. Ezt viszont az EU el akarja kerülni, le akarja törni az embercsempészek üzleti modelljét – hallhattuk sokszor EU-s vezetőktől. Ezért csak az jöhet szóba, hogy Törökország rengeteg pénzt kap, hogy fejlessze finoman szólva is elmaradott menekültügyi infrastruktúráját, és visszavegyen mindenkit, aki illegálisan érkezik Görögországba. Csakis az az üzenet mehet át a menekülteknek, hogy nincs értelme az embercsempészre tenni, és csak legális úton van értelme megpróbálni bejutni az EU-ba. A visszatoloncoltak bekerülnek az európai értelemben vett menekültügyi struktúrába – ezt a tervek szerint az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága fogja felügyelni. Az EU egyébként is nagyon fogadkozik, hogy minden folyamatot monitorozni, figyelni, ellenőrizni fog.

Ahmet davutoglu török kormányfő Brüsszelben

MTI / EPA / Stephanie Lecocq

A törökök tekinthetőek győztesnek

Mindenki keménykedett a csúcs elején, ment az üzengetés. Alekszisz Cíprász görög miniszterelnök szidta a különutasokat, a határlezáró országokat, a legnagyobb konzervatív görög ellenzéki párt vezetője pedig a sárga földig lehordta Orbán Viktort, amiért dicsérni merte a macedón határzárat. Az EU szimbolikusan és szavakban is kiállt Görögország mellett, nem egyszer elhangzott, a nehéz gazdasági helyzetben lévő ország megmentése a csúcs egyik fő célja. Görögország szimbólum lett, mert a közös EU-s megegyezést sürgette, és az efféle mentalitás nagyon is közel áll Schulz, Tusk vagy Merkel szívéhez. Ezekkel ellentétben áll a tagállami, külön megoldásokban gondolkodó országok csapata, mint a V4-ek.

Mindenki elmondta, nem fordulhat elő, hogy Törökország zsarolja az uniót, Ankara viszont kettős beszédbe kezdett, a nyilvánosság felé az európai értékeket, a humanitárius eszmét emelte ki, ám a tárgyalásokon a források szerint vízummentességet, EU-csatlakozási fejezetek megnyitását, pénzt kért, és azt, hogy ne kelljen visszafogadnia a nem szíriai menekülteket. Ebből valamennyit engednie kellett, de leginkább ő tekinthető a csúcs győztesének.