Az EP plenáris ülésének jóváhagyó szavazását követően – tekintettel arra, hogy az uniós intézmények már megállapodtak a témában – ősszel meg is kezdheti működését a megerősített szolgálat.

A megalakuló európai határ- és a parti őrség a "hiányzó láncszem" Európa külső határainak védelméhez az uniós polgárok szabadon mozgása érdekében. Segítséget nyújt ahhoz, hogy újra rendeltetésszerűen működhessen a schengeni övezet és az átmeneti belső határellenőrzések az év végéig megszűnhessenek.

A leendő ügynökség a Frontex és az uniós tagállamok erőforrásait egyesíti. Tagállami felajánlások alapján bármikor rendelkezhet 1500 fős személyi állomány és eszközök mozgatásáról, a szükségesnek ítélt területekre való átcsoportosításáról legfeljebb 10 napon belül.

Magyarországnak a közös működéshez 65 határőrt kell biztosítania.

A tagállamok továbbra is megtartják határaik védelmének hatáskörét, azonban szükség és kérés esetén a határ-és parti őrség öt napon belül meghatározza a megfelelő létszámú stábot és technikai felszerelést és támogatást tud nyújtani, hiányosságok esetén időben be tud avatkozni .

Ilyen esetben, vagy tagállami kérés alapján a brüsszeli bizottságnak joga lesz a határőrizeti egység telepítése egy adott határszakaszra, az új határrendészeti alakulat és parti őrség igazgatási testületének ajánlása alapján.

Lehetőség lesz arra is, hogy átvegye az Európai Unió külső határainak őrizetét akkor, ha valamely tagállam kormánya azt ellenzi, vagy nem hajlandó együttműködni, veszélyeztetve ezzel a schengeni zóna rendeltetésszerű működését.  Olyan esetben, ha egy tagállam nem fogadja el a tanácsi döntést, akkor az adott ország szomszédjai a vele közös határszakaszokon átmenetileg újra bevezethetik a belső határellenőrzést.

Megállapodás született arról, hogy összekötő tisztek felügyelik valamennyi EU-tagállam külső határát. Egy összekötő tiszt akár négy földrajzilag egymáshoz közel fekvő országban is végezhet ellenőrző feladatot.

A bizottság tájékoztatása szerint az ügynökség feladatai között szerepel a migrációs áramlások nyomon követése, a gyenge határőrizeti pontok azonosítása, valamint az, hogy válaszintézkedéseket hajtson végre azokban az esetekben, amikor az EU valamely külső határát veszély fenyegeti.

Az új szerv részt vesz a migránsok származási országukba való visszaküldésében, de nem vállal szerepet a tagországok közötti visszaküldési mechanizmusban.