A cirkadián ritmus („napi biológiai óra”) egy nagyjából 24 órás ciklus, ami az élőlények biokémiai, fiziológiai folyamataiban vagy viselkedésében lép fel. A cirkadián ritmusokat az adott élőlény saját belső időmérő rendszere vezérli, de egyes külső, szinkronizáló stimulusok segítenek beállítani. Ezek közül a legfontosabb a napfény. Az egy naposnál rövidebb periódusidejű ciklusokat ultradián, a hosszabb periódusidejűeket infradián ritmusnak nevezik.

Az illetékes bizottság indoklása szerint Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young felfedezései rávilágítanak arra, hogy a növények, az állatok és az emberek biológiai ritmusa hogyan alkalmazkodik a Föld forgásához.

MTI / EPA / CUHK

Az idei orvosi-élettani Nobel-díj díjazottjairól szóló, angol nyelvű bejelentés itt olvasható.

Tavaly a sejtkutatás területén elért eredményeiért, azon belül is az autofágia folyamatának kutatásáért Oszumi Josinori japán tudós kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat.

Freudot hiába jelölték sokszor, sosem kapta meg

1901 és 2016 között összesen 107 alkalommal adtak Nobel-díjat az élettani-orvosi kategóriában, idén 108. alkalommal ítélték oda. Összesen 39 alkalommal kapta egy tudós az elismerést. 32 alkalommal két, 37 alkalommal három tudós részesült megosztva orvostudományi Nobel-díjban. A 214 kitüntetett között eddig tizenkét nő van. A legfiatalabb díjazott a 32 éves  Frederick G. Banting volt 1923-ban, ő az inzulin felfedezéséért kapta a kitüntetését. A legidősebb díjazott, Peyton Rous 87 éves volt, amikor 1966-ban kitüntették rákkeltő vírusok felfedezéséért.

A kitüntetést kilenc évben (1915, 1916, 1917, 1918, 1921, 1925, 1940, 1941 és 1942) nem ítélték oda. A díjat egy kitüntetett nem vehette át: a német Gerhard Domagkot Adolf Hitler arra kényszerítette, hogy utasítsa vissza a neki 1939-ben megítélt orvosi Nobel-díjat, a tudós végül az érmet és az oklevelet csak 1947-ben vette át. Először 1947-ben fordult elő, hogy egy házaspár mindkét tagja, Gerty és Carl Cori is megkapta az orvosi Nobel-díjat, majd 2014-ben a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser szintén megosztott orvosi Nobel-díjat kapott.

A díjat el nem nyert jelöltek kilétéről ötven évig nem közölhető információ. Így például csak a fél évszázaddal később derülhetett ki, hogy Sigmund Freud osztrák pszichiátert több mint tucatnyiszor jelölték, de egyszer sem kapta meg a díjat.

Magyar származású díjazottak

Eddig három magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt a fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjnak. A Svédországban élt Bárány Róbert (1876-1936) 1914-ben kapta a díjat "a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért". 1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) eddig egyetlen magyarként, itthon folytatott kutatásokért kapta a kitüntetést "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért”, és azon belül is különösen a C-vitaminért. Az Amerikában letelepedett Békésy György (Georg von Békésy, 1899-1972) "a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért" 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat.

Kedden a fizikai Nobel-díj következik

A Nobel-díj hivatalos oldala itt érhető el. A portálon minden fontos információ megtalálható az elismerésről, köztük az idei menetrend, valamint élő közvetítések is láthatóak itt a díjazottak bejelentéséről.

Kedden a fizikai, szerdán a kémiai Nobel-díj kitüntetettjeit ismerteti a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A hagyományoknak megfelelően csütörtökre várható az irodalmi kategória nyertesének kihirdetése, a díjat a Svéd Akadémia ítéli oda. Október 6-án Oslóban ismertetik a Nobel-békedíj idei kitüntetettjét, majd október 9-én ismét Stockholmban azt, hogy ki kapja a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékérmet.

A díjak mellé idén már 9 millió svéd korona jár, és hagyományosan az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át azokat.