szerző:
G. M.
Tetszett a cikk?

A legnagyobb német kormánypárt pénteken új elnököt választ hamburgi kongresszusán, és ennek kimenetele érinteni fog minket is Magyarországon. Hogyan jutottunk idáig, kik a jelöltek, és mit jelent az egyik vagy másik győzelme? Achtung, gyorstalpaló indul!

A berlini nagykoalíció pártjai (CDU/CSU) súlyos vereségeket szenvedtek két őszi tartományi választáson (Bajorország, Hessen), miközben az AfD megkoronázta nagy menetelését, és immáron mind a 13 helyi parlamentben és 3 városi szenátusban frakcióval rendelkezik (az országnak 16 tartománya van). A további trend is aggasztó: a nyugdíjasok körében van már csak többsége a nagykoalíciónak, a két egykori néppárt együttesen sem ér el 50 százalékot a többi korosztályban. Ez a politikai átalakulás erősebben kezdi ki a szociáldemokratákat, amely évtizedek óta kénytelen saját térfelén erős konkurenciával megharcolni (Zöldek és Balpárt), és már az ezüstérmes helyét is elvesztette. Ám a kereszténydemokraták is súlyos gondokkal küzdenek.

Angela Merkel német kancellár Wolfgang Schäuble, a parlament elnöke előtt leteszi a hivatali esküt a parlament berlini üléstermében 2018. március 14-én.
MTI / EPA / Ronald Wittek
  • A CDU minden közvélemény-kutató intézetnél becsúszott 30 százalék alá, miközben a párt legjobb eredménye Angela Merkel vezetésével 41 százalék felett volt. A konzervatívok önképe szerint neki a 4-gyes számmal kezdődő eredmény dukál.
  • Nagyobb probléma, hogy a CDU az utóbbi években kihívót kapott a jobboldalon, és ez ismeretlen helyzet számukra. A populista AfD előbb a jó öreg német márkát visszavágyó nyugati polgárság pártja volt, majd a migrációellenes szélsőjobb gyűjtőhelyévé vált a még éppen szalonképes kategóriában.
  • A CDU az utóbbi időben egy fegyelmezett kormánypárttá vált, amely nyugati viszonyok között kerüli a kibeszélést (ne magyar logika szerint értelmezzék ezt). Angela Merkel tizenöt hónap híján húsz évig vezette a CDU-t. Nyugodtan mondhatjuk, hogy belefáradtak a hosszú uralkodásba.
  • Ráadásul Merkel harmadik nagykoalíciós kormányát vezeti. Ez alatt számos szociáldemokrata/zöld témát vett át, és tolta egyre inkább a baloldal felé a kereszténydemokratákat. Ebből is a két leghíresebb fordulata a melegek házassága és az atomenergia feladása.
  • Végül, de persze nem utolsósorban ott van a migrációs politika, amely komoly törést okozott a CDU-n belül. Nem annyira a 2015-ös ősz volt a probléma, akkor alapvetően Merkel mögött állt a jobboldal is, ám az integráció problémáit látva Németországban is sokan politikai fordulatot követeltek. Merkel ezt nagyrészt végre is hajtotta, de sosem vallaná ezt be. Hivatalosan nem kért bocsánatot.

Merkelnek nem volt más választása az őszi tartományi vereségek után (bár a rossz eredmény ellenére Frankfurtban és Münchenben is posztján maradhatott a konzervatív miniszterelnök), mint hogy lemond a pártelnöki tisztségről. Ezzel ugyanis megőrizhette politikai cselekvőképességét, és elejét vehette a pártütésnek. Méghozzá a szó szerinti zendülésnek. És itt egy rövid történelmi kitérőre lesz szükség: Helmut Kohl két évtizeden át uralta a CDU-t, és mögötte egy fiatalabb férfiklub várta, hogy egyszer sorra kerülhessen. Az egység kancellárját és kiszemelt utódát, Wolfgang Schäublét azonban elérte a pártban feltárt fekete kasszák botránya. Míg a Kohl-fiókák kivártak az ügy megítélése kapcsán, Merkel egy újságcikkben fordult egykori mentora ellen, és ezzel ő örökölte a pártot. A kelet-európai természettudóst a nyugati férfiak folyton lenézték, és részint épp ezért mindannyian alulmaradtak Merkellel szemben.

Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke apró csokoládé mikulást fog a CDU tisztújító kongresszusának otthont adó hamburgi rendezvényközpontban 2018. december 6-án.
MTI / EPA / David Hecker

 

Schäuble szövetkezett, Daul árulkodott

Vissza a jelenbe. Miután Merkel lemondott a pártelnökségről, hirtelen előugrott a múltból Friedrich Merz egykori frakcióvezető. A hatvanas éveiben járó konzervatív politikus az elmúlt időben a pénzügyi szektor cápáinak dolgozott, ám egy ideje Schäuble buzdítására a visszatérésen dolgozik. Mint azóta a Spiegel feltárta, a Bundestag jelenlegi elnöke, pont Merkel pénzügyminisztere tudatosan készítette fel párttársát, hogy legyen készen a politikai revánsra, mert a pillanat közeledik. Schäuble még be is mutatta néhányaknak jelöltjét. Merz így járhatott az Európai Néppárt elnökénél. Joseph Daul fogadta a két német férfit, majd utána az eseményről tájékoztatta Merkelt.

A kancellár tehát lemondása pillanatában tudta, hogy a szervezkedés rég elindult. A tét innen kezdve a kormányfői poszt. Merkel korábban azt vallotta, hogy a pártelnökség és a kancellárság kéz a kézben jár. Most mégis megpróbálná az ország vezetését a párt nélkül. Ehhez pedig olyan ember kell a CDU élén, akiben megbízhat. Ő lenne Annegret Kramp-Karrenbauer, volt Saar-vidéki miniszterelnök, a jelenlegi pártigazgató. A név a németeknek is hosszú, így AKK rövidítés alatt fut. A politikusnőt kis Merkelnek mondják, de a kancellárnál konzervatívabb világnézetet vall, óvatosan kritizálja elnökét a migrációs kérdésben is. Amennyiben AKK-t választják a CDU új elnökének, akkor Merkel jó eséllyel kancellár maradhat a következő választásokig. Hogy ez a teljes maradék ciklust jelenti-e, nem tudni. A szociáldemokraták válsága ugyanis még maga alá temetheti a nagykoalíciót.

  • AKK hátránya: Merkel emberének tartják, aki a migrációs politikát is követte.
  • Előnye: sikeres tartományi miniszterelnök volt, pártigazgatóként jól kiismeri magát, az elmúlt időkben is együtt élt a párttal.
Annegret Kramp-Karrenbauer
MTI / EPA / Hayoung Jeon

Amennyiben a jelöltek közül a leginkább konzervatívnak számító Friedrich Merz nyer, úgy Merkel pozíciója jelentősen meggyengül – méghozzá azonnal. Bár a volt frakcióvezető együttműködést ígért a kancellárnak, Merzet szorítja az idő. A hírek szerint szeretne minél hamarabb átülni a kormányfői székbe. Az elmúlt hetekben azonban több stratégiai hibát elkövetett. Tőzsdei cégek felügyelőbizottságában eurómilliókat keresett, mégis a középosztályhoz sorolta magát. A szakértelmet és jogi képzettséget sutba dobva kezdett a migrációs kérdésben keménykedni. És egyre inkább ráégett, hogy ő a múlt embere, a húsz évvel ezelőtti, férfidominanciájú, klikkesedő párt relikviája. A tudáshiány különösen nagy, ha a potenciális koalíciós pártokat nézzük: a Merz által képviselt politika nem igazán partiképes. Kancellár viszont a jelenlegi erőviszonyok mellett a Zöldek támogatása nélkül nem lesz.

  • Merz hátránya: egy korábbi kor emberének számít, nem ismeri ki magát a Merkel-pártban. Kellemetlenek üzleti ügyei, és nem a legjobb formáját futja.
  • Előnye: annyira távol áll Merkeltől, amennyire lehet, márpedig a párt borzalmasan belefáradt elnökébe. Nem csak a migráció terén, de a pénzügyek területén is teljes fordulatot hozhat.
Friedrich Merz
MTI / EPA / Jens Schlüter

Az esélyesek között ott van még Merkel 38 éves egészségügyi minisztere. Jens Spahn sokáig a párton belüli ellenzék kedvencének számított. Ambícióit támogatta a CDU-n belüli pénzügyi-gazdasági platform, valamint a konzervatívabb szárny. Keserűen kellett azonban tapasztalnia, hogy Merz megjelenésével cserepadossá vált. Egykori pártfogói elfordultak tőle. Spahn az elmúlt hetekben a fiatalságával igyekezett kampányolni, Merz ugyanis egyidős Merkellel, és AKK is mindössze 8 évvel fiatalabb. Esélye azonban nincs.

Jens Spahn
MTI / EPA / Hayoung Jeon

Mit kell tehát figyelni:

  • ha nyer Merz, akkor Merkel kezéből kicsúszik az öröklés kérdése, béna kacsává válik, és kancellári búcsúja fel is gyorsul,
  • ha nyer Kramp-Karrenbauer, akkor Merkel továbbra is ura a helyzetnek, és még akár ereje is lehet, hogy néhány régi politikai célját valóra váltsa (például egy szorosabb európai integrációt).

Spahn esélyei annyira rosszak voltak az utolsó hetekben, hogy vele nem számolnánk. Ha mégis ő fut be, akkor a Merzhez hasonló folyamat indulhat be. És van még egy kérdés, amelyet a német sajtó élénken vitat. Összesen nyolc regionális fórumon csapott össze a három politikus. Ezek részint kifejezetten érzelmesre, forróra sikerültek. A sajtón keresztül további szemrehányások hangzottak el egymás irányában. Merz megvádolta a teljes CDU vezérkart, hogy tétlenül figyelte az AfD felemelkedését, amit komoly helyreutasítás követett AKK részéről. És természetesen ott volt a migráció, amely kapcsán olyan ellentétek bukkantak fel, hogy egyes megfigyelők már azt feszegették:

fennmaradhat-e a CDU egysége az elnökválasztás után?

Rég volt ilyen komoly tét egy párt kongresszusán, és az eredményt az egész kontinens érezni fogja.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!