Nincs szerencséjük az ukránoknak a forradalmak után nagy lelkesedéssel megválasztott államfőkkel. Az elnökválasztás vasárnapi, második fordulója előtt közzétett utolsó közvélemény-kutatás szerint ugyanis Volodimir Zelenszkij a voksok 72,2 százalékát kaphatja, míg a 2014- már az első fordulóban győztes Petro Porosenkóra csak a választók negyede szavazna. Két-három százaléknyi választó annyira irtózik a két jelölttől, hogy arra készül, elmegy ugyan szavazni, ám szándékosan érvénytelen voksot ad majd le. A megbízhatónak tűnő felmérések – a közvélemény-kutatók ugyanis nagyon pontosan megjósolták, hogy az első körben Zelenszkij 30, Porosenko pedig 17 százalékot kap – azt bizonyítják, Porosenko ugyanúgy kiábrándító teljesítményt mutatott, mint Viktor Juscsenko, aki a 2004-es narancsos forradalom szárnyán – egy életveszélyes dioxinmérgezést is begyűjtve – ülhetett be az államfői székbe, hogy aztán egy mandátumnyi idővel később a 2004-ben legyőzött Viktor Janukovicstól kapjon ki.

Egy bukás anatómiája

Most talán még nagyobb a bukás, hiszen az ukránok egy olyan jelöltet készülnek hatalmas többséggel megválasztani, aki még arra sem vette a fáradtságot, hogy programot hirdessen. A 41 éves, népszerű komikusról egyelőre annyit tudni, hogy harcolni akar a korrupció ellen, és mindent másképpen akar csinálni, mint bármelyik elődje. Jelenleg ez is elég, hiszen Porosenko nem sok eredményt mutathat fel: az Oroszország által 2014-ben bekebelezett Krím ugyanúgy Oroszországhoz tartozik, s miközben a Moszkva támogatását élvező kelet-ukrajnai szakadárokat sem sikerült legyőzni, a gazdaság helyzete sem javult, és a nyugat-európai integráció ügye sem halad túl gyorsan.

MTI / EPA / Pool / Elnöki sajtószolgálat / Mihajlo Markiv

Porosenko annyit ért el, hogy az ukrán ortodox egyház kiszabadult Moszkva uralma alól, az EU pedig 2017 nyarán megadta az ukrán polgároknak a részleges vízummentességet. Közben pedig botrány botrányt követett, legutóbb egyik közeli bizalmasának a fiáról derült ki, hogy Oroszországból becsempészett, kétes minőségű alkatrészeket adott el a reálisnál jóval magasabb áron az ukrán hadseregnek. Porosenko – aki korábban azt ígérte, személyesen vágja le a kezét annak, aki meg meri lopni a katonákat – most nem tett semmit, amit a választási nagygyűléseit megzavaró veteránok számtalanszor a fejére is olvastak.

Úgy tűnik, hogy amikor a választók vasárnap Zelenszkij neve mellé tesznek pipát, nem is a húsvér jelöltre gondolnak, hanem arra a képzeletbeli Vaszil Holoborodko elnökre, akit a komikus már vagy négy éve alakít az általa írt „a Nép szolgája” sorozatban. Sokáig azt sem lehetett tudni, hogy kik állnak mögötte és mellette. Azt ugyanis tagadta, hogy az ismert ukrán oligarcha, Ihor Kolomojszkij embere lenne – az ő tulajdonában lévő 1+1 tévécsatorna Zelenszkij bázisa ­–, viszont azt csak két nappal a voksolás előtt hozta nyilvánosságra, hogy győzelme esetén kik lehetnek az elnöki adminisztráció tagjai. A névsor igencsak változatos, a legtöbben Arszen Avakov, a Porosenkóval jó ideje szembefordult belügyminiszter bizalmasai közül kerülnek ki, de akadnak volt miniszterek is a Zelenszkij-csapatban.

Bizonytalanság után, bizonytalanság előtt

Míg a program rejtegetése sok kérdést vet fel Zelenszkijjel kapcsolatban, az érthető, hogy nem sietett a környezetében lévő támogatók nevének közzétételével. A késlekedéssel ugyanis megóvta őket attól, hogy ők is célpontjaivá váljanak Porosenko igencsak piszkos kampányának. Az elnök az első forduló előtt még igyekezett valamit ajánlani – a nyelv, a hadsereg és a vallás volt a kampány központjában –, ám a második körre csak a lejáratás maradt: a magyarországi befektetéssel is rendelkező gazdag üzletember azzal foglakozott, hogy mindenáron bebizonyítsa: Zelenszkij mögött Oroszország, vagy Kolomojszkij, illetve esetleg mindkettő áll. 

AFP / Sergei Supinsky

A választás  tehát leginkább a klasszikus "protest" szavazás. Az viszont már most látszik, hogy mindenki Zelenszkij győzelmére számít, és megkezdődött a helyezkedés. "Az oligarchák és az ukrán politika egyéb erős emberei azzal próbálkoznak, hogy a lehető legjobb helyet foglalják el, hiszen ahogy véget ér a mostani menet, rögtön kezdődik az őszi parlamenti választást megelőző újabb kampány” – mondta a lapunknak Dmitro Tuzsanszkij kijevi politológus, aki szerint ugyan kisebb szabálytalanságok lehetnek a szavazás során, ám komolyabb csalások nem várhatóak.

Orbán határt rajzolna?

Nem maradhatott ki persze Magyarország sem a kampánytémák között. Ezúttal egy ellenzéki lengyel parlamenti képviselő, Slawomir Nitras egy tévéinterjúban azt fejtegette, hogy ő biztosan tudja: Orbán Viktor az ukrajnai válság csúcspontján azt javasolta, Magyarország és Lengyelország működjön együtt Ukrajna felosztásában. A Polgári Platform politikusa belelovalta magát a sztoriba, szerinte Orbán és Magyarország veszélyes, mivel a magyarok az első világháború után kialakult rendszer lebontásáról álmodoznak, s súlyos komplexusaik vannak a területveszteségek miatt. Nitras szerint Orbán intelligens és veszélyes ember, s Vlagymir Putyin orosz államfőhöz hasonlóan az európai határok újrarajzolásáról álmodozik.