Véget ért egy korszak, kevésbé biztonságos lett a világ

Véget ért egy korszak, kevésbé biztonságos lett a világ

Utolsó frissítés:

Németh András Szerző:

Németh András
Németh András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az Egyesült Államok bejelentette, hivatalosan is kilép a Közepes hatótávolságú atomrakétákról szóló szerződésből (INF). Washington azt is közölte, azt tervezi, hogy megkezdi egy új rakéta tesztelését.

Az INF-megállapodást 32 évvel ezelőtt írta alá Ronald Reagan akkori amerikai elnök, és Mihail Gorbacsov, az 1991-ben széthullott Szovjetunió államfője. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter most azt közölte, hogy Washington azért döntött a szerződésből való kilépés mellett, mert Oroszország tartósan megsértette az egyezményt, s úgy tűnik, nincs esély arra, hogy a Kreml hajlandó lenne kivonni azokat a fegyvereit, amelyeket az amerikai állítások szerint nem állíthatott volna rendszerbe. „Oroszország egyedül felelős a kudarcért. Az USA nem marad egy olyan megállapodás részese, amelyet Oroszország szándékosan megsérti” – magyarázta az amerikai álláspontot Pompeo.

©

Egyetértő szövetségesek

Az 1987-ben elfogadott szerződés szerint a két atomhatalom megtiltotta azon 500-5500 kilométer hatótávolságú, szárazföldi telepítésű atomrakéták rendszerbe állítását, amelyekkel Nyugat-Európából el lehetett érni a Szovjetunió területét, illetve szovjet területről meg lehetett volna támadni a kontinens nyugati felét. Az amerikaiak először februárban közölték hivatalosan, hogy ki fognak lépni a szerződésből, amire Oroszország azzal válaszolt, hogy ez esetben Moszkva is felmondja a megállapodást.

Az USA szövetségesei is Washington mellé álltak, a DW német hírportál beszámolója szerint az észak-atlanti szövetség is úgy véli, egyedül Moszkva felelős az INF-szerződés kudarcáért, s Brüsszelben bejelentették, a tagállamok megfelelő és felelős módon alkalmazkodnak a fejleményekhez. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentette, nem fognak ugyanúgy cselekedni, mint Oroszország. „Nem akarunk új fegyverkezési versenyt, nem kívánunk új, szárazföldi telepítésű atomrakétákat telepíteni Európába” – mondta a politikus brüsszeli sajtóértekezletén. Lengyelország külön is reagált, mondván az oroszok hajthatatlansága miatt az USA-nak nem volt más választása, mint a szerződésből való kilépés. Az USA és szövetségesei szerint az orosz Novator 9M729-es kódnevű rakéta az, amelynek kifejlesztésével a Kreml megsértette az INF-megállapodást.

Jens Stoltenberg
©

Moszkvai ellenérvek

Moszkvában a NATO-t és az USA-t tették felelőssé az INF-szerződés összeomlásáért, az orosz külügyminisztérium illetékese ugyanis közölte, Moszkva azt javasolta, hogy a szerződés érvényének végeztével a NATO ne kezdjen azonnal a korábban tiltott fegyverek gyártásába és telepítésébe. Az oroszok – akik korábban maguk is az egyezmény megsértésével vádolták az USA-t – azt állítják, a kérdéses rakéta hatótávolsága nem éri el az ötszáz kilométert.

Diplomáciai források szerint egyébként a fegyverzetcsökkentési megállapodás kudarca részben azzal is magyarázható, hogy míg az USA és Oroszország tartotta magát az egyezményhez, az ugyancsak jelentős atomütőerőt kifejlesztett Kína – amely nem csatlakozott az INF-hez – tucatszámra állított rendszerbe olyan eszközöket, amelyeket tiltott a megállapodás. Washington és Moszkva is azt szeretné, ha sikerül egy új megállapodást tető alá hozni a közepes hatótávolságú rakétákról, akkor abban vegyen részt Peking is. Míg a kínaiak eddig nem mutattak készséget atomarzenáljuk korlátozására, az oszakai G20-as csúcson Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök is késznek mutatkozott a fegyverzetkorlátozási tárgyalások megkezdésére. Állítólag a két ország külügyminisztériumának munkatársai már meg is kezdték a megbeszélések előkészítését.

©

Mi lesz az Új-START-tal?

A tárgyalásokon az INF esetleges utódszerződése mellett napirendre kerül a 2021-ben lejáró másik atomleszerelési egyezmény, az Új-START ügye is. Ezt 2011-ben írta alá Barack Obama, és Dmitrij Medvegyev akkori orosz államfő. Ennek értelmében az interkontinentális rakétákon, valamint a nehézbombázó támaszpontokon hadrendben lévő atom robbanófejek számát a feleknek 1550-1550-re kellett csökkenteniük. (Az USA-nak 6185, Oroszországnak pedig 6500 nukleáris robbanófeje van. A többi atomhatalom jóval kisebb arzenállal rendelkezik, Franciaországnak 300, Kínának 290, Nagy-Britanniának 215, a hivatalosan nem atomhatalomnak számító Izraelnek 80, Pakisztánnak 140-150, Indiának 130-140, Észak-Koreának pedig 20-30 robbanótöltete van.)

©

Európai félelmek

Heiko Maas német külügyminiszter szerint az INF végével Európa elvesztette biztonságának egyik fontos elemét. „Úgy vélem nagyon gyorsan meg kell állapodnunk a fegyverzetcsökkentés elveiről, és meg kell akadályoznunk a fegyverkezési verseny kiújulását” – magyarázta a politikus. A német elemzők szerint is veszélyes helyzet alakulhat ki. „Gyakorlatilag visszatértünk az 1980-as évek elejéhez, s azt látjuk, hogy orosz rakéták irányulnak Nyugat-Európára. Egy-két éven belül pedig nagyon valószínű, hogy amerikai rakéták is irányulnak majd Oroszországra” – mondta Ulrich Kühn, a hamburgi Béke és Biztonságpolitikai Intézet elemzője. Az elemzők szerint félő, hogy az USA – amely bejelentette új rakéták tesztelésének a tervét – különmegállapodásokat köt egyes NATO-tagállamokkal, például Lengyelországgal, az új rakéták telepítéséről, s ezzel tovább rombolja a katonai szövetségen belüli egységet.

Az INF több volt, mint egyszerű fegyverzetkorlátozási egyezmény: ez volt az első olyan alku az USA és a Szovjetunió, majd az örökébe lépő Oroszország között, amely egy egész fegyverzetosztályt számolt fel. A két fél rendszeresen ellenőrizte egymást, s öt évvel a megállapodás aláírása után közel 2700 rakétát semmisítettek meg a résztvevő országok.

Hozzászólások