szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

A kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy előrehozott választásokat írjanak ki, Boris Johnson még szerdán beszédet mond a parlamentben.

Ismét összeült szerdán a brit parlament, miután a legfelsőbb bíróság kedden ismertetett végzésében törvénysértőnek és semmisnek mondta ki a parlamenti ülésszak lezárásáról hozott kormányzati döntést.

Boris Johnson miniszterelnök, aki az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán vett volna részt New Yorkban, kedden közölte, nem ért egyet a határozattal, de hivatalos programját megszakítva szerdán visszaérkezett Londonba, és délután nyilatkozatot tesz az alsóházban a kormány álláspontjáról.

A londoni alsóház ülésszaka két hete ért véget, miután Johnson kezdeményezte II. Erzsébet királynőnél a parlamenti ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését a jövő hónap közepén. A legfelsőbb bírósági határozat szerint azonban már az is törvénysértő volt, hogy a kormányfő az uralkodónak az ülésszak lezárását indítványozta, mivel a döntés észszerű indokok nélkül akadályozta a parlamentet alkotmányos funkcióinak ellátásában.

John Bercow, az alsóház elnöke a szerdai ülésnapot megnyitó bejelentésében közölte: utasítást adott arra, hogy a hivatalos parlamenti hírlevélben módosítsák az ülésszak lezárásáról szóló bejegyzést. A javított bejegyzés szerint az ülést a legutóbbi vitanapon szerdáig elnapolták.

Első napirendi pontként a képviselők Geoffrey Coxnak, a konzervatív párti kormány jogi főtanácsadójának tettek fel sürgősséggel beterjesztett kérdéseket a történtekről. Cox kijelentette, hogy a kormány teljességgel elfogadja a legfelsőbb bíróság végleges és jogerős döntését. Hozzátette: a brit bírói kar a legkiválóbbak közé tartozik az egész világon.

Cox arra intette a képviselőket, hogy tartózkodjanak a legfelsőbb bíróság és általában a bírói kar döntéshozatali motivációinak megkérdőjelezésétől, és bár nem említett neveket, de bírálata alig burkoltan a keményvonalas Brexit-párti Jacob Rees-Moggnak, a kormány parlamenti tevékenységének összehangolásáért felelős magas rangú kabinettagnak szólt, aki előzőleg "alkotmányos puccsnak" minősítette a legfelsőbb bírósági végzést.

Rees-Mogg e kijelentését Robert Buckland igazságügy-miniszter is bírálta. Buckland – jóllehet szintén nem említette Jacob Rees-Mogg nevét – szerdai Twitter-bejegyzésében leszögezte, hogy a brit bírói kar világszínvonalú, munkáját minden esetben politikai motivációktól és politikai befolyástól mentesen végzi, ezért a bírák elleni személyes támadások bárki részéről teljesen elfogadhatatlanok.

Geoffrey Cox szerdai alsóházi felszólalásában kijelentette, hogy a parlamenti ülésszak lezárásának ügyében a kormány jóhiszeműen járt el, abban a meggyőződésben, hogy törvényesen és alkotmányos módon cselekszik. A kormány jogi főtanácsadója ugyanakkor a fokozatosan forrósodó hangulatú vitában rendkívül éles bírálattal illette az ellenzéket, mondván: az ellenzéki pártok folyamatosan bírálják a kormány, nem hajlandók azonban hozzájárulni az előrehozott választások kiírásához.

Cox azt is mondta:

ez a parlament halott parlament, nincs erkölcsi jogcíme arra, hogy tovább ülésezzen, majd azt is közölte, "szégyenteljes" a parlament, az ellenzék pedig túl gyáva ahhoz, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtson be a kormány ellen, és ahhoz is, hogy megszavazza a parlament feloszlatását, hogy ezzel új választásokat írjanak ki. Kijelentette azt is, a kormány hamarosan ismét a ház elé terjeszti az előrehozott választások kiírásáról szóló indítványát.

Boris Johnson e hónap elején kétszer is kezdeményezte az előrehozott választások kiírását, miután az alsóház a kormányzati ellenállással dacolva elfogadta azt a törvénytervezetet, amely megtiltja az Egyesült Királyság megállapodás nélküli, rendezetlen kilépését az Európai Unióból a Brexit október 31-i határnapján. A törvény lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

Az előrehozott választásokról szóló indítványt azonban az alsóház mindkét alkalommal visszautasította. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt álláspontja szerint a választásokat csak azután lehet megtartani, hogy a megállapodás nélküli Brexit veszélye végleg lekerült a napirendről.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Világ

Boris Johnson akkora pofont kapott, hogy beleremegett az Egyesült Királyság

Szerdán összeül a brit parlament, miután a legfelső bíróság egyhangú döntéssel kimondta: törvényellenes volt Boris Johnson miniszterelnök azon döntése, amellyel szeptember elején öt hétre felfüggesztette a törvényhozás munkáját. A sokadik pofon után lassan kezd bizonytalanná válni a kormányfő jövője is, az ellenzékiek jó része lemondatná a konzervatív politikust.

MTI Világ

Juncker: Nem nyitható újra a Brexit-megállapodás

Az Európai Bizottság elnöke szerint nem nyitható újra a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló megállapodás, és katasztrofális következményei lennének, ha az Egyesült Királyság rendezetlen módon lépne ki az Európai Unióból.