A tüntetők a zuhogó esőben meneteltek Hongkong belvárosába, miután a bíróság másodszor is elutasította a maszkviselés tilalma elleni beadványukat. Az intézkedés célja a négy hónapja tartó, demokráciát követelő tüntetéseket kísérő erőszak elfojtása, a maszk viselése a tüntetéseken a szükséghelyzetre vonatkozó törvény értelmében egyévi börtönnel büntethető.

A tilalom szombaton lépett életbe, a hatására tovább fokozódtak az összecsapások a félautonóm kínai területen. Egy kamaszkorú tüntetőt péntek este meglőttek, amikor szolgálaton kívüli egy rendőr önvédelemből elsütötte a pisztolyát. A rendőrök vasárnap egy helyen könnygázt vetettek be. Az intézkedés nem volt indokolt, mert a tüntetők békésen meneteltek.

MTI/EPA/Miguel Candela

A legfelsőbb bíróság elutasította a maszkviselési tilalom felfüggesztését, de beleegyezett, hogy októberben tárgyalja 24 parlamenti képviselő beadványát, amelyben elutasítják, hogy Carrie Lam hongkongi főkormányzó a törvényhozás megkerülésével, a szükségállapotra vonatkozó törvény alapján vezette be az intézkedést.

Lam közölte, hogy a maszk – amellyel a radikális tüntetők elrejthetik a kilétüket – viselésének tilalmával az erőszak terjedésének megállítását akarják elérni a "félig megbénított városban". Szombaton ugyanis az egész metró- és vonatközlekedés szünetelt Hongkongban, sok áruház és bevásárlóközpont is zárva tartott. Vasárnap 94 metróállomást megnyitottak, de több áruház zárva volt, amikor a tüntetők esernyővel és sokan a tilalom ellenére maszkban meneteltek az utcákon.

MTI/EPA/Miguel Candela

A "szükséghelyzet" elrendelése a hongkongiak számára rossz időket idéz 

A mostani – a kiadatási törvény módosítása elleni tiltakozással kezdődőtt, majd demokráciát követelő – tüntetéssorozat a legnagyobb kihívás Hszi Csin-ping kínai elnök számára 1997 óta, amikor a volt brit gyarmat visszakerült Kínához. Az elnököt azzal vádolják, hogy aláássa az akkor ígért "egy ország, két rendszer" elvet. Kína elutasítja a vádakat, és külföldi, elsősorban az amerikai és a brit kormányt vádolja, hogy Kína-ellenes érzelmeket szítanak.

A rendszer bírálói attól tartanak, hogy a főkormányzó szükséghelyzetben alkalmazható intézkedéseket hoz, és drákói szabályokat vezet be. A szükséghelyzetről szóló törvény segítségével állították le a brit gyarmati vezetők 1922-ben a tengerészek sztrájkját is. Utoljára 1967-ben alkalmazták a jogszabályt a lázadások felszámolására.