Nem nagyon működnek már a régi receptek 65 éves Alekszandr Lukasenko vezette Fehéroroszországban. Míg korábban meg lehetett félemlíteni a polgárokat és az ellenzéki politikusokat néhány tüntetés szétzavarásával, illetve a leghangosabbak őrizetbe vételével, most a vasárnapi elnökválasztás előtt úgy tűnik, hogy a hagyományos módszerek csak eltökéltebbé teszik a rendszerváltást követelő erőket. Hiába akadályozták meg például adminisztratív eszközökkel három ellenzéki jelölt – Viktor Babarika, Valerij Cepkalo és Szergej Cihanouszkij – indulását, illetve csukták őket alkalmanként rács mögé, s hiába próbálták meg minden eszközzel megakadályozni az ellenzékiek demonstrációit, úgy tűnik,

a félelmen most már úrrá lett a változtatási vágy.

Alekszandr Lukasenko

MTI / AP / BelTa pool / Andrej Pokumeiko

És az is fontos, hogy az ellenzék megtalálta azokat az embereket, akik mostanra össze tudták fogni az elégedetlen polgárokat. Végül Szvetlana Cihanouszkaja – az indulástól eltiltott, vloggerként tevékenykedő Szergej Cihanouszkij felesége – mögé álltak be, s a jelölthöz csatlakozott Veronika Cepkalo, Valerij Cepkalo felesége, valamint Marija Kolesznyikova, Viktor Babarika egykori kampányfőnöke is.

Nem félnek a farkastól

Az ellenzék legutóbb csütörtökön mutatta meg, hogy már nem fél: bár a hatalom – arra hivatkozva, hogy más, állami rendezvényeket tartanak az adott helyszínen – az utolsó pillanatban nem engedélyezte az ellenzékiek kampányzáró gyűlésének a megrendezését, a Lukasenko-ellenes erők azonnal kitalálták, mit tegyenek. Cihanouszkaja ugyanis azzal válaszolt, hogy bejelentette: magánemberként részt vesz az ellenzéki nagygyűlést „kiütő” rendezvényen, s arra kérte híveit, hogy ők is látogassanak el a Minszk belvárosában lévő parkba.

Így is lett, s amikor az állami rendezvény hangfalait beállító technikusok azt a dalt tették be, amelyen még a szovjet időkben népszerűvé vált, s azóta meghalt Viktor Coj a változások szükségességéről énekelt, a tömeg – Lukasenkóra utalva – elkezdte skandálni, hogy „tűnjél el”. A hangosítókat ugyan azonnal őrizetbe vették, s nem engedték be a parkba az ellenzék vezetőit sem, viszont több ezer ellenzéki megmutatta, már ki meri mondani, mit gondol.

Szvetlana Cihanouszkaja

MTI / EPA / Taccjana Zenkovics

Leszálló ágban

Sok oka van annak, hogy megrendülni látszik az 1994 óta hatalomban lévő, pályáját mezőgazdasági termelőszövetkezeti elnökként kezdő Lukasenko támogatottsága. Az egyik fő magyarázat az, hogy a minszki vezető hallgatólagos alkut ajánlott a polgároknak: ha nem pattognak, akkor jobb életszínvonalat garantál nekik, mint amilyen a többi volt szovjet tagköztársaságokban élőknek jutott. Az ígéretet sokáig be is tartotta: Oroszország, amely meghatározó gazdasági befolyást szerzett az országban, évtizedekig belföldi áron adta el az olajat és a földgázt Fehéroroszországnak, amely azután már jóval magasabb áron adhatta tovább a szénhidrogéneket a nemzetközi piacon. Ebből pedig befolyt elég pénz ahhoz, hogy a fehéroroszok viszonylag jól éljenek, s fejlődjön az ország is.

A trükközésnek azonban néhány éve vége lett. Moszkva, valószínűleg részben azért, mert Lukasenko nem volt hajlandó belemenni abba, hogy Oroszország és Fehéroroszország valódi föderációvá alakuljon át, amelynek élére a jelenlegi orosz államfő Vlagyimir Putyin került volna - a cél az lett volna, hogy a törvényeket kikerülve továbbra is hatalomban maradjon a Kreml-vezér -, átalakította az olaj- és földgáz adóztatási rendszerét, így Lukasenkóék elvesztették legfőbb bevételi forrásaik egyikét. Ennek az lett a következménye, hogy megállt az életszínvonal emelkedése, sőt az utóbbi hónapokban – a koronavírus-járvány miatt is – látványosan visszaesett a gazdaság teljesítménye.

A jelöltek képeivel plakátok 2020. augusztus 4-én, öt nappal a fehérorosz elnökválasztás előtt.

MTI / AP / Szergej Gric

Amikor már nevetnek a diktátoron

Lukasenko közben súlyos hibát követett el a Covid-19 járvány kezelésével: miközben már hetvenezer körül jár a fertőzöttek és 600-nál tart a halottak száma, tagadta, hogy egyáltalán lenne epidémia. Az országban nem vezettek be komoly korlátozásokat, volt idő, amikor Fehéroroszország volt az egyetlen olyan európai állam, ahol nem függesztették fel a sportesemények megrendezését -  de volt olyan is, amikor azt állította, hogy a vodka is elég a koronavírus ellen.

A koronavírus kezelése miatt sorra születtek a Lukansenkót a valóságtól elszakadt tehetségtelen alakként lefestő mémek,

s már több diktátor életrajzából kiderült, hogy az általában a vég kezdete, amikor a keménykezű főnök nevetség tárgyává válik.

Fehéroroszországban ez most megtörtént, ráadásul Cihanouszkij – mielőtt még börtönbe került volna – ráragasztotta a csótány gúnynevet az államfőre, és ezt követően az ellenzékiek papuccsal a kezükben jártak tüntetni, arra célozva, hogy agyon kell csapni az ország főcsótányát.

Védőmaszkos és maszk nélküli szurkolók a lelátón a fehérorosz labdarúgó-bajnokság Dinamo Breszt - Sahcjor Szalihorszk mérkőzésén Bresztben 2020. április 25-én

MTI / EPA / Taccjana Zenkovics

Ostromlott vár

Bár az ellenzéknek sikerült egységbe tömörülnie, és Lukasenko hajdan volt népszerűsége valóban megkopott, a minszki diktátor egyelőre nem adja fel. Fő aduja az ostromlott vár hangulatának az erősítése. Azt ismételgeti például, hogy a múlt héten Minszk közelében őrizetbe vett 33 orosz állampolgár része volt annak a kétszáz fős állítólagos csapatnak, amely Lukasenko szerint azért érkezett az országba, hogy a választás napján, a Kreml tudtával és beleegyezésével terrorcselekményt hajtson végre és zűrzavarba taszítsa az országot. És nem csak a volt szövetséges, Vlagyimir Putyin akarja – legalábbis a hivatalos minszki álláspont szerint – hátba szúrni szövetségesét. Lukasenko azt is mondja, hogy az ellenzék, külföldi segédlettel forradalmat készít elő, s olyan válságba akarja sodorni Fehéroroszországot, amelybe 2014-ben Ukrajna került. Ez az érvelés alighanem sokakra hathat, az ország polgárai fél évtizeddel ezelőtt valóban megdöbbentek attól, ami Kijev utcáin, utána pedig Kelet-Ukrajnában történt.

Az elemzők arra számítanak, hogy most először második forduló is lehet az elnökválasztáson – Lukasenko, aki eddig minden alkalommal a maga javára kozmetikázta az eredményt, ezúttal talán nem meri az első fordulóban megnyerni a választást – ám aligha hagyja majd, hogy ellenfelei végső győzelmet arassanak. Az viszont kiszámíthatatlan, hogy mi lesz akkor, ha a hivatalos adatok szerint Lukasenkoé lesz a diadal, az ellenzék pedig tüntetésekkel válaszol majd az eredményhirdetésre. A hivatalos közvélemény-kutatásoknak ugyanis senki sem hisz, ezek szerint az államfő támogatottsága 80 százalék körül van, míg az ellenzéki jelölt 3-4 százalékon áll.

A csalás lehetősége igencsak benne van a rendszerben: augusztus 4-e óta már fogadják az előre, levélben leadott szavazatokat, s az ellenzék szerint félő, hogy az így leadott voksokkal trükközik a hatalom. Egyébként feltűnően, vagy inkább gyanúsan nagy a választói aktivitás: három nap alatt a választójoggal rendelkezőknek állítólag már több mint ötöde voksolt. Az is nyugtalanító, hogy már több olyan független választási megfigyelőt őrizetbe vettek a hatóságok, akik szabálytalanságok ezreiről tettek bejelentést.

A fehérorosz elnökválasztás előzetes szavazásán egy nő Minszkben 2020. augusztus 4-én

MTI / EPA / Taccjana Zenkovics

Megosztott elit

Míg a csalást nem lehet kizárni, annak nagyságát korlátozhatja az a tény, hogy az elemzők szerint a mostani az első alkalom, amikor már a fehérorosz elit több tagja is azt szeretné, ha Lukasenko menne és nem próbálná meg hosszabb távon kedvenc tizenéves fiának átjátszani az államfői széket. Ez pedig azt jelenti, hogy ezúttal eljuthatnak a manipulációról szóló kiszivárogtatások az ellenzékhez. Ezért, ha ezt a csörtét még meg is nyeri Lukasenko,

az szinte biztosnak mondható, hogy soha sem szerzi vissza korábbi teljhatalmát.

Az ellenzék azt kérte a támogatóitól, hogy ne vegyen részt a csalásra lehetőséget adó levélszavazásban, a Lukasenko-ellenes koalíció vezetői inkább azt szorgalmazzák, hogy aki nem a diktátorra akar szavazni, az vasárnap viseljen fehér szalagot a ruháján. Cihanouszkaja – aki biztonsági okokból két gyermekét egy EU-s tagországba küldte – egyébként nem akar államfő maradni, azt mondta, ha megnyeri a választást, fél éven belül olyan új voksolást ír ki, ahol a politikai szereplők valódi versenyt vívhatnak egymással.