A függetlenség kikiáltásának hírére az akkori szovjet hadsereg 1991 januárjában el akarta foglalni a litván rádió és tévé székházát és más fontos épületeket Vilniusban, de több ezer litán állta útjukat, ami összecsapásokhoz vezetett. Ezekben 14 fegyvertelen civil életét vesztette, és több mint 700-an sebesültek meg.

Az ügyben már korábban is pereltek az áldozatok hozzátartozói, és egy litván törvényszék 2019-ben háborús bűncselekmények vádjával el is ítélt 67 volt szovjet tisztgviselőt – többségüket távollétükben –, de az ügyészek a kérdéses időben hatalmon lévő szovjet vezető, Gorbacsov ellen nem voltak hajlandók eljárást indítani. Ez felháborította a felpereseket. 

A felperesek azt hangoztatják, Gorbacsov irányította akkor a szovjet hadsereget, ám a szovjet uralom alól 50 év után felszabadulni kívánó litvánok ellen elkövetett bűncselekményt képtelen volt megakadályozni.

„A hadsereg akciója nem lett volna lehetséges a Gorbacsovval történt egyeztetés nélkül” – jelentette ki Robertas Povilaitis, aki az apját veszítette el az összecsapásokban. Az ügyben a volt szovjethatalom több litván tisztségviselőjét is elítélték és bebörtönözték, azonban vannak, akik Oroszországban vagy Fehéroroszországban élnek, így a litván hatóságok nem tudják bíróság elé állítani őket.