Ukrajnába utazik kedden Boris Johnson brit miniszterelnök – közölte a londoni kormányfői hivatal.

A Downing Street szóvivőjének ismertetése szerint Johnson Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyal az orosz-ukrán határon kialakult feszültségről.

Johnson hivatalának illetékese hangsúlyozta: Nagy-Britannia az ukrán szuverenitás elkötelezett támogatója, és a brit fegyveres erők 2015 óta 22 ezer ukrán katonának tartottak önvédelmi kiképzést.

A brit kormány mindemellett aktívan részt vesz az ukrajnai jogállamiság védelmében és a korrupció elleni fellépésben, erősítve Ukrajna képességét arra, hogy ellenálljon a rosszakaratú, antidemokratikus befolyásoknak – fogalmaz a Downing Street keddi közleménye.

London ezekre a célokra 88 millió font (38 milliárd forint) új finanszírozást hagyott jóvá. A támogatás céljai között szerepel annak elősegítése is, hogy Ukrajna csökkenthesse függését az orosz energiahordozó-szállításoktól.

A Downing Street megerősítette: Boris Johnson a héten Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is tárgyalni kíván telefonon.

„Voltunk már Berlinben, leszünk még Kijevben"

Minél többször írjuk le, hogy ennél közelebb még sosem álltunk egy háborúhoz, annál közelebb állunk egy háborúhoz? A nemzetközi híroldalak vezércikkeinek címe alapján bármelyik pillanatban megindulhat az orosz invázió, és a nyugati hatalmak is megunták már a diplomatikus nyelvezetet. Vajon az eljelentéktelenedést kockáztatja, akinek a kardja még a hüvelyben marad?

A brit kormányfő a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: minden ukránnak joga van arra, hogy maga döntse el, miként kormányozzák országát. Nagy-Britannia barátként és demokratikus partnerként továbbra is kiáll Ukrajna szuverenitása mellett azokkal szemben, akik e szuverenitás megsemmisítésére törekszenek – fogalmazott Boris Johnson.

Hozzátette: London arra ösztönzi Oroszországot, hogy "lépjen vissza egyet", párbeszéd útján keressen diplomáciai megoldást és kerülje a további vérontást.

A Downing Street már a hétvégén bejelentette, hogy Nagy-Britannia fontolóra vette katonai jelenlétének komoly mértékű növelését az európai kontinensen, mindenekelőtt Kelet-Európában.

A tájékoztatás szerint a felajánlott csapaterősítés a Baltikumra összpontosítana: London például mérlegeli az Észtországban állomásozó brit katonai kontingens létszámának kétszeresére emelését, és védelmi fegyverzetet is küldene ebbe a balti köztársaságba.

Nagy-Britannia jelenleg több mint 900 katonát állomásoztat Észtországban.

A brit miniszterelnök elrendelte, hogy a brit fegyveres erők készüljenek fel alakulatok kivezénylésére Európa egész területére már a következő napokban, annak biztosítására, hogy Nagy-Britannia képes legyen szárazföldi, tengeri és légi támogatást nyújtani NATO-szövetségeseinek.

Liz Truss külügyminiszter ugyanakkor kijelentette: "rendkívül valószínűtlen" brit harcoló alakulatok Ukrajnába küldése.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában szintén határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a NATO-erők Ukrajnában közvetlen fegyveres konfrontációba kerülhetnek-e az orosz hadsereggel.

Stoltenberg is külön kiemelte: a NATO-nak nincsenek tervei arra, hogy harcoló alakulatokat küldjön Ukrajnába.

Kifejtette: a száz százalékos biztonsági garancia – amelynek alapján ha egy NATO-országot támadás ér, arra az egész szövetség reagálna – a NATO-tagországokra vonatkozik, Ukrajnára nem.