„Számtalan fegyházban elkövetett kínzás felett hunytak szemet, a börtönszemélyzet elleni büntetőkereseteket pedig rendre elutasítják” – ezzel vádolja az orosz hatóságokat most több tucat áldozat abban az ügyben, melynek részleteiről először tavaly októberben számolt be a Deutsche Welle.

2021 októberében a korábbi fegyenc, Szergej Szaveljev 40 gigabájtnyi, orosz börtönökben készült videó- és fotóanyagot juttatott el a Gulagu.net nevű orosz emberi jogi szervezetnek. A felvételeken fogvatartottak súlyos bántalmazása látható, nemcsak az Irkutszk megyei büntetés-végrehajtási intézetben, hanem más börtönökben is.

A film- és képanyag miatt kirobbant botrány nyomán az orosz szövetségi büntetés-végrehajtási főhatóság vezetője, Alekszander Kalasnyikov lemondott, majd távozása hatására további körzetekben is elbocsátottak büntetés-végrehajtási dolgozókat. De egyes intézményekben, többek között az Irkutszk megyeiben tudomást sem vettek a vádakról.

Az Irkutszk megyei büntetés-végrehajtási intézet

AFP / LIUBOV VOLKOVA

Nagy felháborodást keltett az ottani hivatalos szervek év eleji közleménye, amely szerint négy – emberiesség elleni bűncselekményekre épülő – ügyben is megszüntették az eljárást. Közben a megkínzott sértettek számát valamennyi forrás ennél jóval magasabbra becsüli.

Leonyid Szagalakov, a régió büntetésvégrehajtási intézetének a vezetője is a hivatalában maradhatott, annak ellenére, hogy több erőszakos videót is ebben a börtönben vettek fel. Időközben pedig vezérőrnaggyá léptették elő. Irkutszkból egyébként már 2020 áprilisában szivárogtak ki kínzással kapcsolatos hírek, miután Angarszkban a 15. számú büntetőtáborban lázadás tört ki. A hivatalos híradás szerint a kegyetlenkedés valójában egy fogvatartóit provokáló fegyenc jogos büntetése volt. Nem hivatalos források szerint azonban a kínzással az angarszki lázadást torolták meg a börtönőrök.

Erőszak és abúzus

A „fogvatartottak jogainak védelmében” hozták létre civilek Oroszországban azt az alapítványt, amelynek munkatársait a helyi hatóságok külföldi ügynököknek tartják. Ennek a civil szervezetnek a közreműködésével tudott a Deutsche Welle újságírója beszélni az angarszki lázadásban részt vett és annak leverését is megélt fogvatartottakkal. Az orosz hatóságoktól való félelmükben az érintett fegyencek csak álnéven mertek nyilatkozni.

Tüntetés a politikai foglyok kiszabadítása érdekében Moszkvában, 2018-ban

Y. Vishnevets/DW

Dmitrij arról az esetről számolt be, amikor őt és cellatársait éjfél körül kivezették a zárkából.

Reggel kilencig fektettek minket a puszta betonon, fejünk mögött hátrakulcsolt kézzel. Ebben a pózban kellett könnyítenünk magunkon, mert felállni nem engedtek”

– mondja remegő hangon.

„Összevertek és kinevettek minket.” Azt állítja, több bordáját eltörték, és az egyik karját kicsavarták.

Más fogvatartottak arról meséltek, hogy a büntetőtáborban levert lázadás után mintegy hatszáz fegyencet helyeztek át onnan három másik intézetbe. „Szünet nélkül kínoztak minket" – magyarázza Alekszej. Ezekben a börtönökben az újoncoknak külön szárnyakat készítettek elő, ahol a börtönvezetéssel együttműködő fegyencek vártak rájuk. Valóságos kínzóosztagokat alakítottak, öt-hat ember is jutott egy cellára – emlékszik Alekszej. „Egyenként löktek be minket ezekbe a cellákba, ott megkötöztek és kegyetlenkedtek velünk. Borzalmas volt.”

AFP / KIRILL KUDRYAVTSEV

Kikényszerített vallomások

A Deutsche Welle több forrása is megerősítette a rendszeres kínzásokról szóló híreket: csupa olyan fogvatartott nyilatkozott, aki benne volt az angarszki börtönlázadásban. Elmondásuk szerint a büntetés-végrehajtási intézetek vezetőivel együttműködő fegyencek erőszakkal kényszerítették őket, hogy társaikat megrágalmazzák, továbbá bevallják, hogy ők maguk szervezőként vettek részt a felkelésben.

Ha a megtorlással megbízott fogvatartottak úgy találták, hogy az „egyszerű verés” nem elég, tűket szúrtak az újoncok körmei alá és kábellel vagy deszkával verték a sarkukat. A megerőszakolásuknál felhasznált tárgyak tekintetében is igen találékonyak voltak. És ez így ment hónapokig. Dmitrij megemlít egy vezető börtönőrt, Vaszilij L.-t, aki képes volt minden áldott reggel megverni és megkínozni a rábízott fegyenceket, csak hétvégén tartott szünetet.

A sanyargatott fogvatartottak hollétéről hozzátartozóik és ügyvédeik hat hónapon át nem tudtak. Végül 2020 szeptemberében vádat emeltek tizenöt fogvatartott ellen börtönlázadás szervezése miatt.

Képünk illusztráció

AFP / DOMINIQUE FAGET

Az erőszak csak 2020. decemberében ért véget, amikor Kezsik Ondar fogvatartottat kórházba szállították a kínzásból származó sérülései miatt. „Az első börtönben töltött napján eltörték a lábát, a másodikon fűtőpálcát dugtak a végbélnyílásába, ahol az felrobbant. A sérülései olyan súlyosak voltak, hogy két komplikált műtéttel tudták menteni a menthetőt. Minden igyekezetük ellenére a testvéremnek örökre fogyatékkal kell élnie" – magyarázza Kezsik nővére, Azijana Ondar.

Egy másik fogvatartott, Tahirzson Bakijev lánytestvére hasonló történetet mesél. Az ő fivérét deszkákkal verték és seprűnyéllel erőszakolták meg. Majd az egyik priccs alá lökték, a nyílást eltorlaszolták. Két napig kellett így szenvednie.

Jevgenyij Jurcsenko ugyancsak beszélt megkínzásáról és megerőszakolásáról. Az ő 2021. januári vallomása után kezdeményezett vizsgálatot az oroszországi szövetségi szintű büntetésvégrehajtási hatóság az Irkutszk megyei fegyintézetekben elkövetett emberjogi jogsértések miatt. Ezután az érintett börtönök több fegyőre ellen is büntetőeljárást indítottak. Egyesek közülük jelenleg előzetes letartóztatásban, mások házi őrizetben vannak. Jó néhány vádat azonban egyszerűen ejtettek.

Y. Vishnevets/DW

Áldozatokból (újra) vádlottak

Az emberjogi aktivista Pjotr Kurjanov, a Fogvatartottak Jogainak Védelmében Alapítvány munkatársa egyike azoknak, akik a kínzások elszenvedőinek védelmére keltek. A szervezet aktivistái eddig mintegy negyven áldozatot tudtak felkutatni. Akadnak olyanok, akik még szabadságvesztésüket töltik, de ezalatt legalább konzultálhatnak az ügyvédjükkel. Kurjanov szerint sok fegyenc egyszerűen a testi épségét félti, és belemegy minden alkuba. Így történhet meg, hogy némelyiküket a hatóság egyik napról a másikra indoklás nélkül kihúzza a sértettek listájáról.

Ugyanakkor az időközben szabadultaknak szintén van okuk aggodalomra: Jevgenyij Jurcsenkót például 2021 decemberében újra bebörtönözték. Fegyintézetben elkövetett kábítószerkereskedéssel vádolják. Ő határozottan állítja, hogy a vád koholt, szerinte a büntetésvégrehajtás kötelékében állók bosszújáról van szó.

Az oroszországi börtönkínzások áldozataként utóbb elismert Denisz Pokuszajev szintén arról számol be, hogy szabadulása után rendőrök zaklatták. Két nyomozó próbált erőszakkal bejutni a lakásába, minden áron beszélni akartak vele, majd elrettentésképpen az ajtaja kukucskálónyílásához tartottak egy pár bilincset.

Y. Vishnevets/DW

„Rendszeresen megjelennek, kopogtatnak az ajtódon, vádlottként bánnak veled és fenyegetőznek. Ettől persze rettegni kezdesz, így aztán előbb-utóbb aláírod a nyilatkozatokat, amelyekre a hatóságoknak szükségük van az ügyek eltussolásához. Épp erre megy ki az egész” – magyarázza az emberjogi aktivista Kurjanov.

Az egyetlen személy, akit erőszakos tettei miatt megvádoltak a botrányos ügy kapcsán, az a börtönőr Vaszilij L. volt. Ő állítólag minden reggel verte a fogvatartottakat és most előzetes letartóztatásban van. Az összes többi esetben mindössze feladatellátás közbeni gondatlanságot róttak fel a börtönőröknek.

A cikk szerzője: Maria Kuznyecova