„Nem adok semmiféle időrendet arról, hogy mikor hozzuk meg a döntésünket, de szerintem elég gyorsak leszünk, inkább hetek, mint hónapok alatt születik meg” – mondta Sanna Marin finn miniszterelnök (képünkön) Stockholmban, miután találkozott svéd kollégájával, Magdalena Anderssonnal. A svéd kormányfő nem fogalmazott ennyire határozottan, arról beszélt, hogy Svédország mérlegeli a lehetőségeit, és utalt arra is, hogy szeptemberben választások lesznek az országban.
Mint korábban megírtuk, az Ukrajna elleni orosz offenzíva hatására olyan Oroszországgal határos államok is gondolkodóba estek a NATO-hoz való csatlakozás kérdésében, amelyeknek korábban ez eszükbe sem jutott. A finnek egészen a közelmúltig kifejezetten büszkék voltak a finlandizációnak nevezett különutas, semlegességet hirdető politikájukra. Oroszország óva intette a két államot a NATO-csatlakozástól, ezen esetre Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője orosz ellenlépéseket ígért, míg februárban Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője „katonai és politikai következményekről” beszélt.
Korábban olyan hírek is szárnyra kaptak, amelyek szerint az orosz csapatok már útban is vannak a finn határ felé, ám ezeket később a Pentagon cáfolta.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az alábbi hírfolyamunkban követheti:
Az orosz hadsereg vezérőrnagya üzent az ukránoknak: Kijev lesz a célpont, ha oroszországi szabotázsakciókat tapasztalnak. Az Európai Unió Tanácsa közben további 500 millió euróval, összesen 1,5 milliárd euróra egészítette ki az Ukrajnának nyújtott támogatását. Zelenszkij is közölt egy listát, milyen fegyvereket kér a nyugati országoktól. A szerdai nap eseményei egy helyen.
2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.