Elhagyhatta Oroszországot a moszkvai főrabbi

Pinchász Goldschmidt a háború első heteiben menekülteknek segített, most úgy tudni, hogy távozott Oroszországból.

ORFK: Tízezernél többen érkeztek kedden Ukrajnából

Az ukrán–magyar határszakaszon 5535 ember lépett be kedden Magyarországra, míg a román–magyar határszakaszon belépők közül 4932-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel.

Adatbázist készít az orosz háborús bűnösökről Ukrajna

„Hóhérok jegyzéke” lesz a neve annak az adatbázisnak, amit jövő héten indít el Ukrajna és a háborús bűnökkel gyanúsítható oroszokat fogja tartalmazni – jelentette be éjjeli beszédében Volodimir Zelenszkij elnök. A jegyzék léte nem akkora meglepetés, hiszen Zelenszkij és más ukrán vezetők is utaltak már rá korábban az elmúlt hónapok során, és Kijev az orosz elszámoltathatóság érdekében veti be.

(NYT)

Egymilliárd forintot adott a magyar kormány energiaügyi kiadásokra

A Magyar Közlönyben megjelent 60 milliárd forintos átcsoportosítás egy részleteként egymilliárd forintot kivettek a Gazdaság-újraindítási Alapból, hogy azt energiaügyi kiadásokra szánják. Hogy pontosan milyen energiaügyi célra megy el a pénz, azt nem részletezték.

Újra érkeznek adatok Csernobilból

Most először érkezik újra megbízható mennyiségű adat a csernobili és Csernobil környéki sugárzásról, mióta az oroszok elfoglalták az erőművet – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.

A sugárzást mérő és az eredményeket a nemzetközi megfigyelők számára továbbító hálózat akkor állt le, amikor februárban, a háború első napjaiban az oroszok elfoglalták a csernobili atomerőművet. Miután március 31-én visszavonultak, a környék pedig újra ukrán kézre került, mostanra sikerült az adatszolgáltatást helyreállítani.

Amikor Ukrajna visszafoglalta az erőművet, arról érkeztek hírek, hogy az ott megszokottnál erősebb radioaktív sugárzást mértek. Az erőmű szakértői szerint az erőmű egy helyén valóban határérték feletti adatot kaptak, de az is csak akkora sugárzás volt, amely csak a folyamatosan ott tartózkodók számára jelent egészségügyi kockázatot.

Zelenszkij: Ukrajna nem ad el gázt külföldre

Amióta Ukrajna független, a 2022-23-as tél lesz a legnehezebb az ország számára – erről beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A szokásos éjszakai videóüzenetében azt mondta, a kormány és az állami energiacégek vezetői már készülnek a következő fűtési szezonra. Igyekeznek elég gázt és szenet szerezni addig is, de ez most nem könnyű, Ukrajna ezért most nem ad el ezekből külföldre, az országban megtermelt minden energiahordozót belföldi használatra tesznek félre.

Arról is beszélt: a következő hónapok egyik fontos célja a harcokban megsérült erőművek helyreállítása.

Merkel nem tartja magát felelősnek, amiért nem tudta megakadályozni a háborút

A Berliner Ensemble-ben beszélgetett Alexander Osang újságíró Angela Merkellel. A tavaly visszavonult német kancellár azt mondta, szomorú, amiért tárgyalásos úton nem tudta megakadályozni a háborút, de nem tartja magát felelősnek azért, hogy nem állította meg Vlagyimir Putyint. „Akkor érezném nagyon rosszul magam, ha azt mondtuk volna, hogy ó, azzal az emberrel egyáltalán nem kell beszélni” – fogalmazott.

Arról is beszélt: most nagyon fontos, hogy az Európai Unió egységes maradjon. Ami pedig a NATO-t illeti, ő a saját hivatali idejében azért ellenezte Ukrajna felvételét, mert az Oroszország számára egy hadüzenettel ért volna fel, és mert Volodimir Zelenszkij minden erőfeszítése ellenére az oligarchák hatalma nagyon nagy volt.

2500 mariupoli katona lehet fogságban

Keddig 210, Mariupolt védő katona holttestét kapta meg Ukrajna – közölte az ország honvédelmi minisztériuma. Az oroszok és az ukránok abban egyeztek meg a város ostroma után, hogy átadják a holttesteket, minden katonát a saját hazájában temethessenek el.

Azonban nem csak az elesett katonákkal kell foglalkozniuk, hanem az élőkkel is. Az ukrán minisztérium közölte, a becslésük szerint nagyjából 2500 ukrán katonát vittek el Mariupolból orosz hadifogságba.