Őszre akár 60 millió tonna gabona is elakadhat Ukrajnában, ha az ország továbbra is akadályokba ütközik az exportban – mondta Volodimir Zelenszkij Kijevben újságíróknak. A CNN híre szerint az ukrán elnök azt mondta, most 22 millió tonna van blokkolva (...) körülbelül 60 millió tonnára számítunk ősszel. Akkor igazán nehéz, nagyon nehéz helyzetbe kerülünk. Az elnök azt is elmondta, hogy az ENSZ-szel együttműködve dolgoznak azon, hogy Ukrajna gabonát tudjon exportáljon fekete-tengeri kikötőiből. „Exportőrként érdekeltek vagyunk ebben, hogy a gazdáink a következő évben, a következő aratásra is dolgozhassanak” – mondta.

Elindult Svédország és Finnország NATO-tagságának folyamata. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Finnország és Svédország "erősebbé" teszi a NATO szövetségét, miután 30 szövetséges aláírta a csatlakozási jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi az országok csatlakozását a szervezethez. A SkyNews híre szerint a pályázatok ratifikálása akár egy évig is eltarthat.

BREAKING: NATO Secretary General Jens Stoltenberg says Finland and Sweden will make the alliance 'stronger' after 30 allies signed an accession protocol to allow the countries to join.

Ratification of the bids could take up to a year. https://t.co/X3flQUBL0r pic.twitter.com/KEdmhKK4EC

— Sky News (@SkyNews) July 5, 2022

Minszk kedden közölte, hogy befagyasztja 190 fehéroroszországi külföldi vállalat, köztük az Ausztriában bejegyzett Lukoil Belarus (GmbH, korlátolt felelősségű) társaság külföldi részvényeit, válaszul az Ukrajna elleni orosz invázió támogatása és az emberi jogok megsértése miatti nyugati szankciókra. A hivatalos jogalkotási portálon közzétett rendelet szerint az olyan országokból származó részvényesek, amelyek „barátságtalan cselekményeket követnek el fehérorosz jogi és/vagy magánszemélyekkel szemben, nem rendelkezhetnek részvényeikkel”. A közlemény szerint tilos elidegeníteni az ilyen társaságok részvényeit, ezeket egy külön számlán zárolják. A külföldi tőkéjű, korlátozás alá eső vállalkozások közé tartozik több állam – brit, észt, osztrák, cseh és holland résztulajdonú társasága. A tiltólistára került az észt faipari Mozy Timber Plant Ltd., az ugyancsak észt, mezőgazdasági eszközöket gyártó Lidselmash Holding Management Company korlátolt felelősségű társaság, illetve a holland Minsk Watch Factory Ltd. is.

Az oroszok által támogatott szakadárok két külföldi zászló alatt közlekedő hajót foglaltak le az Oroszország által megszállt Mariupol kikötővárosban, és állami tulajdonná nyilvánították őket. A két elvett hajó közül az egyik, a libériai zászló alatt közlekedő Smarta ömlesztettáru-szállító hajó tulajdonosa közölte, hogy június 30-án e-mailben értesült a lefoglalásról, és azt jogellenesnek, valamint „a nemzetközi jog minden normájával ellentétesnek” nevezte. A tulajdonos elmondta, hogy a hajót március 20-án találat érte, és hogy 19 fős legénységét az orosz hadsereg erőszakkal Donyeckbe vitte, majd egy hónappal később szabadon engedte. A Smarta lefoglalása „sérti az alapvető emberi jogokat a tulajdonjogok tekintetében”, valamint „komoly veszélyt jelent a hajózásra és a tengeri biztonságra” – áll a társaság közleményében.

Oroszország utasította a Zsidó Ügynökséget, vagyis a Szochnutot, hogy azonnal szüntesse be minden tevékenységét az ország területén. A döntés hátterében az egyre romló orosz–izraeli viszony állhat. A Zsidó Ügynökség a világ legnagyobb nonprofit zsidó szervezete, melyet 1929-ben hozott létre a Cionista Világszervezet (WZO), elsődleges célja az alijázás, a zsidó származású emberek Izraelbe vándorlásának, az alijázásnak az elősegítése. Ukrajna szinte a háború eleje óta kéri Izraelt, hogy küldjön fegyvereket és ítélje el az orosz inváziót. Ezt azonban jó pár körülmény bonyolítja. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már zsidó származásával is élő cáfolata a dogmatikusan hajtogatott orosz szlogennek, hogy Ukrajnát nácik irányítják. Ez önmagában akár meg is könnyíthetné a zsidó állam és Ukrajna közti viszony alakulását, ám Zelenszkij – diplomatikusan ugyan, de – többször szemrehányóan sürgette az izraeli vezetést, hogy adjon országának Vaskupola-rakétarendszer állomásokat. A döntés hátterében az egyre romló orosz–izraeli viszony állhat. A Zsidó Ügynökség a világ legnagyobb nonprofit zsidó szervezete, melyet 1929-ben hozott létre a Cionista Világszervezet (WZO), elsődleges célja az alijázás, a zsidó származású emberek Izraelbe vándorlásának, az alijázásnak az elősegítése. Ukrajna szinte a háború eleje óta kéri Izraelt, hogy küldjön fegyvereket és ítélje el az orosz inváziót. Ezt azonban jó pár körülmény bonyolítja. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már zsidó származásával is élő cáfolata a dogmatikusan hajtogatott orosz szlogennek, hogy Ukrajnát nácik irányítják. Ez önmagában akár meg is könnyíthetné a zsidó állam és Ukrajna közti viszony alakulását, ám Zelenszkij – diplomatikusan ugyan, de – többször szemrehányóan sürgette az izraeli vezetést, hogy adjon országának Vaskupola-rakétarendszer állomásokat.

Lavrov orosz külügyminiszter és Alekszandr Boroda, az orosz Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke megbeszélésen

AFP / Sergey Supinsky

Az orosz hadsereg támogatását célzó új gazdasági intézkedéscsomag átment az Állami Duma, az orosz parlament alsóházának első szavazásán. Még több forduló van hátra a parlamenti eljárásból, de ha az intézkedéseket elfogadják, akkor az oroszországi jogi személyek nem utasíthatják el az orosz fegyveres erőket, amennyiben azok szerződést akarnának kötni velük. Bár az orosz tisztviselők továbbra is „különleges katonai műveletnek” nevezik az ukrajnai háborút, az új intézkedések gyakorlatilag azt jelentenék, hogy az ország a folyamatban lévő invázió támogatására alakítja át iparát, azaz lényegében bevezeti a hadigazdaságot.

Legalább egy ember meghalt és hét megsebesült, amikor az orosz erők lőtték a Donyecki területen fekvő Szlovjanszk városát – közölte kedden a város katonai közigazgatása. „A központi piac kigyulladt. A város központi kerülete, valamint Varshava, Pivnicsnij, Szlovkurort városrészek is érintettek” – közölte a helyi hatóság. „A kár mértékének megállapítása folyamatban van”. Miután az orosz és a szakadár erők biztosították Liszicsanszkot – gyakorlatilag elfoglalták szinte az egész luhanszki területet, leszámítva néhány ellenállási zónát –, most a még ukrán ellenőrzés alatt álló donyecki városokat, Szlovjanszkot és Kramatorszkot veszik célba.

Az ukrán erők kedden lőtték Donyeck városát – közölte az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság képviselője a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség szerint. A képviselő azt mondta: "Tíz lövedéket lőttek ki a 155 mm-es kaliberből". A 155 mm-es kaliberű lövedéket a NATO-országok, köztük az Egyesült Államok is használja, de Oroszország és más volt szovjet országok, például Ukrajna nem, ami a CNN szerint arra utal, hogy a Nyugat által szállított felszerelésből származhat.

Új védelmi vonalakat emeltek az ukrán védelmi erők Donyeckben, ahol továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a nagyobb városokat, és ellentámadásokat is terveznek. Szerhij Hajdaj, Luhanszk kormányzója szerint a Liszicsanszkért heteken át zajlott csatába az oroszok olyan csapatokat is bevontak, amelyek más frontokon is harcolhattak volna, ez pedig időt adott az ukrán hadsereg számára ahhoz, hogy megerősített állásokat alakítsanak ki a donyecki régióban, megnehezítve az ottani oroszok dolgát. Hajdaj ismét arra szólította fel Ukrajna nyugati szövetségeseit, hogy biztosítsanak több fegyvert a számukra, akkor tudnak ugyanis ellentámadást indítani, ha megfelelő mennyiségű nagy hatótávolságú fegyverük van.

Az ukrán tervek, amelyek szerint akár 500 milliárd dollár (kb. 200 ezer milliárd forint) befagyasztott orosz anyagi érdekeltséget is lefoglalnának az ország talpra állításának finanszírozására, határozott ellenállásra találtak Svájcban, az Ukrajna talpra állításáról szóló kétnapos nemzetközi konferencia házigazdájánál. Ignazio Cassis svájci elnök (képünkön) visszautasította a tervet, mondván, hogy a tulajdonjogok védelme alapvető fontosságú egy liberális demokráciában. Záró sajtótájékoztatóján kiemelte egyes vezetők komoly aggályait, miszerint az orosz vagyon elkobzására vonatkozó javaslatok veszélyes precedenst teremtenek, és konkrét jogi indoklásra volna szükség hozzá. „A tulajdonhoz való jog alapvető jog, emberi jog” – mondta Luganóban, hozzátéve, hogy ezeket a jogokat meg lehet sérteni, mint ahogyan a világjárvány idején is történt, de csak addig, amíg van rá jogalap.

Ignazio Cassis svájci elnök

Fabrice COFFRINI / AFP

Maria Ponomarenko orosz újságíró 10 év börtönt is kaphat, amiért még tavasszal a Telegramon arról posztolt, hogy az oroszok lebombáztak egy mariupoli színházat, több száz civil életét kioltva ezzel. Mint köztudott: Oroszországban márciusban hagyta jóvá a parlament azt a törvénytervezetet, amely börtönbüntetéssel sújtja azokat, akik szembe mennek a hivatalos orosz narratívával az ukrajnai invázióval kapcsolatban, és "szándékosan hamis információkat" (vagyis valójában igaz híreket) terjesztenek a hadsereg tevékenységéről. Ponomarenkót áprilisban tartóztatták le, és Szentpéterváron tartották elzárva, majd előző hónapban átszállították őt egy pszichiátriára – közölte az ügyvédje. Ott 28 napig tartják majd megfigyelés alatt.

A japán kormány büntetőintézkedéseket fogadott el az ukrajnai háború miatt Oroszországgal szemben. Ezek között szerepel az orosz nemesfémek – egyebek között az arany – importjának tilalma, valamint 57, a moszkvai kormányhoz köthető kormányzati tisztségviselő és vállalkozó ember vagyonának befagyasztása. A japán külügyminisztérium közlése szerint Tokió szankciókkal sújtotta Dmitrij Grigorenko miniszterelnök-helyettest, valamint a Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmasának, illetve offshore-vagyonkezelőjének tekintett Szergej Roldugin csellóművészt és feleségét, Jelena Mirtovát. Emellett megtiltották az exportot 65 orosz és 25 fehérorosz vállalat számára.

Minden jel arra mutat, hogy Oroszország a Krímen keresztül folyamatosan szállítja ki Ukrajnából a lopott ukrán gabonát, méghozzá Törökországba. A Szabad Európa ukrán kiadásának oknyomozó újságírói műholdfelvételek alapján állítják, hogy a szállítás folyamatos a kikötőkbe. A nyomozás során azt találták, hogy az oroszok Herszon, valamint Zaporizzsja megye nemrég megszállt részeiből szállítanak gabonát Szevasztopolon keresztül a török kikötőkbe, ami végül Szíriában landol.

Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:

Újabb rakétacsapások, 60 millió tonna gabona ragadhat Ukrajnában, az újjáépítés 750 milliárd dollárba kerülhet - a háború keddi hírei

132. napjába lépett az orosz-ukrán háború. Kövesse velünk a legfontosabb eseményeit.