Az ukrán mezőgazdasági termékek, mindenekelőtt a gabona kivitelének felgyorsításáról tárgyalt Nagy István agrárminiszter Viktor Mikitával, a Kárpátalja megyei katonai közigazgatás vezetőjével. Ukrajna és Magyarország egyaránt abban érdekelt, hogy mielőbb megoldódjon a háború miatt kialakult gabonakrízis, amely éhínséget, ennek következtében pedig migrációs válságot okozhat – mondta Nagy István agrárminiszter, akit Ungváron a hivatalában fogadott Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója. Nagy István Mikola Szolszkijjel, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterével folytatott lvivi tárgyalását követően tájékozódott a Kárpátalján található ukrán-magyar határátkelők szállítási kapacitásainak bővítési lehetőségeiről. A megbeszéléseket értékelve Nagy István kiemelte a tárgyalások operatív és gyakorlati jellegét.

A lett parlament betiltotta az orosz gázimportot csütörtökön. Az energiatörvény módosításával a saeima (a lett parlament) elrendelte a földgázellátás diverzifikálását, és a stratégiai földgáztartalékok biztosítását. Az új szabályozás értelmében az ország nem importálhat földgázt Oroszországból. A rigai kormány még áprilisban úgy döntött, hogy 2023. január 1-jéig felfüggeszti az orosz gázimportot. A jogszabály egyúttal kötelezte a lett földgázszolgáltatót, hogy képezzen stratégiai tartalékot az energiahordozóból. A törvény értelmében a szolgáltatónak legkésőbb augusztus 31-ig fel kell töltenie az Incukalnsban található föld alatti gáztározót annyi földgázzal, amennyire a fogyasztóknak október 1-je és következő év április 30-a között szüksége lehet.

A déli országrészben lévő, orosz megszállás alá került Herszonban a drámaszínházban építettek ki tüzérségi lőszerraktárt az orosz erők. „Július 11-ről 12-re virradóra teherautókat rakodtak ki a színház közelében. Jelenleg a színház helyiségeit szigorúan őrzik, a téren és a színház körüli utcákon járőröznek” – írta az ukrán hírszerzés a Telegram üzenetküldő alkalmazáson nyilvánosságra hozott közleményében. A titkosszolgálat információi szerint az orosz megszállók készülnek az úgynevezett „népszavazásra” is a régió hovatartozásáról. A megszállt Herszonba Oroszországból politikai stratégák egy csoportját várják, akiket a tervek szerint a Bordo Hotelben helyeznek el szigorú őrzés mellett.

Rob Lee, a Foreign Policy Research Institute Oroszország-szakértője mutatta be azt a felvételt, amelyen egy bizarr eset látható: egy orosz drón műanyag pohárban ejt gránátot ukrán katonákra. A felvételen egy összetákolt védelmi állás is látszik, ebben leltek menedékre az ukrán katonák. A nyugalmuk azonban nem tartott sokáig. A poharas trükk hátterében az állhat, hogy a gránát így a földet éréskor azonnal robban, mivel a plasztik összegyűrődő darabjai leválasztják/eltávolítják a gránát biztosítószegét.

Video of a Russian UAV dropping a grenade in a plastic cup on Ukrainian soldiers. https://t.co/byPycJ9xcN pic.twitter.com/m3P8YltL0X

— Rob Lee (@RALee85) July 15, 2022

Pénteken is rakéták találták el Mikolajiv két egyetemét. Az oktatási intézményt csütörtökön is támadták az oroszok, közölte a regionális kormányzó, Vitalij Kim. Szerinte az egyetemi épületekbe összesen legalább 10 rakéta csapódott be. Kim egy videót is közzétett, amin a robbanás utáni füst látszik. Ez a felvétel a hajómérnöki egyetemet mutatja. Kim arra szólított fel pénteken, hogy a demokratikus országok álljanak ki az ukrán oktatási intézmények mellett, Oroszországot pedig nevezzék terrorista államnak.

Today russia-Terrorist attacked 2 biggest Universities in Mykolayiv. At least 10 missiles. Now they attack our education. I’m asking Universities of all democratic countries to claim russia what it is really is- the Terrorist pic.twitter.com/VNiRxNbT89

— Віталій Кім / Vitaliy Kim (@vitalij_kim) July 15, 2022

A Bellingcat és az Insider nevű oknyomozó oldalakat is nemkívánatos szereplőnek minősítették Oroszországban. Ez a státusz azt jelenti, hogy az oldalak nem működhetnek tovább az orosz piacon. A portálok ellen már tavaly is intézkedtek, igaz, akkor „csak” a külföldi ügynöknek minősítették őket. A Bellingcat volt egyébként az is, amelyik bizonyítékokat közölt az oroszok által elkövetett háborús bűnökről.

Július elején számolt be arról az orosz állami média, hogy két Ukrajnában elfogott brit állampolgárt vádolnak azzal, hogy zsoldosként harcolt az oroszok ellen Ukrajnában. A két férfit még áprilisban kaphatták el a szakadárok, egyikük, Paul Urey azonban – tisztázatlan körülmények között – életét vesztette. Urey hozzátartozói azonban állítják, hogy a férfi nem zsoldosként, hanem egy segélyszervezet munkatársaként volt Ukrajnában, a brit külügy pedig „sürgős felvilágosítást” kért az ügyben mind Ukrajnától, mind Oroszországtól. Urey – édesanyja beszámolója szerint – egyes típusú cukorbetegségben szenvedett, így inzulinra volt szüksége. A férfit fogva tartó szakadárok közölték: Urey „alapbetegségébe” halt bele július tizedikén, azonban hozzátették, hogy annak ellenére, hogy a férfi állításuk szerint zsoldosként harcolt ellenük, egészségügyi ellátást kapott, ahol cukorbetegsége mellett megállapították, hogy tüdeje és veséi is károsodtak, valamint több szív- és érrendszeri betegséggel is küzdött.

Az Egyesült Királyság bekérette Oroszország londoni nagykövetét, Andrej Kelint, hogy „mélységes aggodalmát” fejezze ki a brit segélymunkás haláláról szóló jelentések miatt. Liz Truss külügyminiszter nyilatkozatában így fogalmazott: „Megdöbbenéssel értesültem Paul Urey brit segélymunkás haláláról, aki egy ukrajnai orosz bábállam őrizetében vesztette életét. Ezért a teljes felelősséget Oroszországnak kell viselnie.”

Lizz Truss brit külügyminiszter

AFP

23-an haltak meg, köztük három gyerek Vinnicjában, amikor orosz rakéták csapódtak be a város különböző pontjain, az oroszok azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy ők katonai célpontra lőttek. „A csütörtöki vinnicjai rakétatámadás valójában arra a katonai célpontra irányult, ahol az ukrán fegyveres erők külföldi fegyverszállítókkal találkoztak” – közölte az orosz védelmi minisztérium pénteken. Az ukrán hatóságok beszámolója szerint egy lakóépületbe, egy irodaépületbe és egy olyan kulturális központba csapódtak a rakéták, amelyet veteránok számára alakítottak ki. A halmozódó bizonyítékok ellenére az Ukrajnában zajló háború február végi kezdete óta Oroszoroszág következetesen tagadja, hogy civilek lakta térségeket vennének célpontba. Az ENSZ szerint az Ukrajnára mért orosz támadásoknak valójában már több ezer civil áldozata van.

Hosszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter pénteken arról biztosította Ukrajnát, hogy a teheráni vezetés nem fog drónokat szállítani Oroszországnak. A külügyminiszter alaptalannak nevezte azokat az amerikai állításokat, amik az iráni drónszállításokról szóltak. Szerinte ezek „inkább minősíthetők Joe Biden amerikai elnök Izraelben tett útja előtti propagandafogásnak”. Az iráni diplomácia vezetője hozzátette, hogy Teherán mindig is diplomáciai megoldást sürgetett az ukrajnai válság rendezésére. Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó hétfőn arra hívta fel a figyelmet, hogy értesüléseik szerint Irán több száz drónt küldhet Oroszországnak, köztük olyanokat, amelyek fegyverrel is felszerelhetők. Hozzátette, hogy Irán már július közepétől megkezdheti az orosz erők kiképzését ezeknek a drónoknak a használatára.

Közös akcióban tartott házkutatást Rajkán a Nemzeti Nyomozóiroda és a szlovák Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség, a házban pedig több Ukrajnából csempészett fegyverre, lőszerre és robbanóanyagra is bukkantak. A lap arról számolt be, hogy egy ismert MMA-harcművész bátyjának otthonában zajlott a kutatás kedden és szerdán. A terrorelhárítók egy kábítószerügy miatt vonulhattak ki, egy 37 éves férfit pedig őrizetbe is vettek. Ő az Újszó cikke szerint azt mondta, hogy fegyvereket importáltak nyugatról Ukrajnába. A fegyvereket aztán a feketepiacon értékesítették, majd közvetítőkön keresztül visszavitték nyugatra.