Július 24-én hivatalosan is megnyitotta a kampányát a második elnöki ciklusára készülő brazil Jair Bolsonaro. A nagyszabású eseményt Rio de Janeiróban, a Maracanazinho, vagyis kis-Maracana stadionban rendezték meg. Bolsonaro kampánynyitójára több ezer brazilmezes támogatója gyűlt össze; az elnök több mint egyórás beszédében szó volt istenről, fegyverekről, családról és – nem először és biztosan nem is utoljára – arról, hogy az október 2-ára kiírt választásokat Bolsonaro ellenfelei el akarják csalni, a választási rendszer pedig meg van bundázva.

A jobboldali populista brazil elnök nagy rajongója Donald Trump volt amerikai elnöknek, a kettejük közti hasonlóságok miatt a „Trópusi Trump” becenevet is megkapta. És Trumphoz hasonlít abban is, hogy jóval a közelgő választások előtt megelőlegezte, hogy politikai ellenfelei el fogják azt csalni, szerinte többek között a brazil Legfelsőbb Bíróság segítségével, ami az esetleges választási visszaélések kivizsgálására hivatott, és amelynek bíráival többször is nyilvánosan összekülönbözött elnöki működése alatt.

Trump nyomdokain haladva Bolsonaro az elektronikus választási rendszer sebezhetőségét emlegeti, szerinte már 2018-ban is csaltak a szavazáskor, máskülönben nagyobbat nyert volna. Jelenleg azonban az előzetes felmérések szerint jócskán le van maradva ellenfelétől, az országot 2003 és 2011 között irányító baloldali Luiz Inácio Lula da Silva, azaz Lula stabilan 10 százalékponttal vezet a közvélemény-kutatásokban.

Lula tavaly térhetett vissza a politikába, miután a brazil Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette azt a bírósági döntést, ami 12 év börtönre ítélte Brazília legnagyobb vesztegetési botránya, az „Autómosó Művelet” néven híressé vált korrupciós ügy miatt. Bolsonaro korábban azt mondta, a szociális programjai miatt a baloldali politika kiemelkedő alakjának tekintett Lula visszatérése olyan lenne, „mint egy bűnöző visszatérése a tetthelyre”.

Bolsonaro támogatottsága a koronavírus-járvány idején zuhant be igazán: míg 2020 szeptemberében 48%-on állt az elutasítottsága, egy évvel később már a brazil lakosság 64%-a nem értett egyet az elnök intézkedéseivel. Bolsonaro tagadta a Covid–19 súlyosságát, népszerűsítette a kétes hatásosságú szereket, nem támogatta a társadalmi távolságtartást, a maszkok használatát, a helyi lezárásokat és egyéb védőintézkedéseket. Mindezek következtében Brazíliában különösen magas volt a koronavírusos halálesetek száma – különösen az elnök támogatói körében.

A brazil elnök arról is beszélt a Maracanazinhóban, hogy a választási csalásokkal kapcsolatos aggodalmait a hadsereg is osztja, mint mondta: „A hadsereg a mi oldalunkon áll. Egy olyan hadsereg, ami nem fogadja el a korrupciót, nem fogadja el a csalást”. Bolsonaro, aki korábban századosi rendfokozatban szolgált a hadseregben, a kampányindítóján azt is bejelentette, hogy a vele együtt induló alelnöke, a rövid ideig a védelmi miniszteri posztot is betöltő Walter Braga Netto tábornok lesz. Bolsonaro mindig is elismeréssel beszélt az országot 1964 és 1985 között irányító, brazilok ezreit megkínzó és meggyilkoló katonai diktatúráról, és nagyban támaszkodott a katonaságra kabinetjének feltöltésekor.

Nem sokkal a kampánynyitója előtt a brazil elnök összehívott egy rakás külföldi diplomatát egy sajtótájékoztatóra a fővárosba, hogy 47 percben előadja a választási csalásokról szóló elméletét, az egybegyűltek látható megrökönyödésére. Amerikai és európai tisztviselői korábban azt mondták, hogy bíznak a brazil választási rendszerben, és Joe Biden amerikai elnök is hangsúlyozta a demokratikus intézmények tiszteletben tartásának fontosságát a Bolsonaróval júniusban folytatott találkozóján. Júniusban Novák Katalin köztársasági elnök is találkozott Bolsonaróval, bár ő máshová helyezte a hangsúlyokat, mint mondta: „Az elnök úrral mi a béke követei vagyunk”.

A Sándor-palota által közreadott képen Novák Katalin köztársasági elnök (k), vendéglátója, Jair Bolsonaro brazil elnök (b) és Michelle de Paula Firmo Reinaldo Bolsonaro, a brazil elnök felesége (j) a brazíliavárosi Planalto-palotában 2022. július 11-én.

MTI / Sándor-palota

A trumpi nyomvonalon haladó brazil elnök választási csalásokkal kapcsolatos vádjai nem csak a külföldi diplomatákat aggasztja. A Sao Pauló-i Egyetem jogi karának tagjai petíciót indítottak a brazil demokrácia védelmében, válaszul az elnöknek a közintézmények és a választási rendszer elleni támadásaira. A felhívást tegnapig már több mint félmillióan írták alá.

Trump pozíciója az Egyesült Államok Kapitóliumának tavaly január 6-ai ostromakor – amit az amerikai politika egyre inkább a volt elnök elfuserált puccskísérletének tekint – abban különbözött brazil kollégája mostani helyzetétől, hogy az amerikai elnök nem élvezte sem a hadsereg, sem a Nemzeti Gárda, sem a washingtoni rendőrség támogatását, sőt a puccskísérletet vizsgáló bizottság legutóbbi meghallgatásai szerint még az elnök legbelsőbb köre és családja sem támogatta a békés hatalomátadás megakadályozásában. Az ostrom alatt az alelnöke, Mike Pence volt az, aki folyamatos kapcsolatban volt a hadsereggel és a többi fegyveres szervvel, nem Trump, azaz a főparancsnok. A vonatkozó szakirodalom szerint márpedig az államcsínynek elengedhetetlen eleme a fegyveres szervek egészének vagy legalább valamely frakciójának támogatása, amivel Trump nem bírt.

Bolsonaro ellenben – legalábbis látszólag – igen, noha azt természetesen nem lehet megmondani, hogy a kritikus pillanatban végül is hajlandóak volnának-e a brazil katonai vezetők ekkora kockázatot vállalni. Azt mindenesetre a brazil hadsereg korábban bizonyította, hogy képes államcsínyt végrehajtani, ráadásul a tizedik legerősebb hadseregnek tartják őket a világon, 360 ezres aktív, és több mint 1,3 millió tartalékos személyi állománnyal, a 400 ezer főt számláló paramilitáris egységekről már nem is beszélve.