A hivatalos – valószínűleg előre kitalált – részleges eredmények szerint valamennyi megyében 70-90 százalékos volt a részvételi arány és a résztvevők közel száz százaléka szavazott igennel az Ukrajnából kilépésre és az Oroszországhoz csatlakozásra.

Teljesen egyértelmű, hogy a voksolás a népszavazások intézményével való durva visszaélés volt. Az oroszok ugyanis nem tartják ellenőrzésük alatt a négy megye teljes területét, így azok nem szavazhattak, akik az ukrán kézen levő településeken élnek. Azok sem vehettek részt, akik a megszállt területekről Ukrajnába menekültek és helyi beszámolók szerint az elfoglalt területeken lévő otthonokat végigjáró orosz katonák sok helyen ellenőrizték, jó helyre teszik-e az emberek az x-jelet. Volt, ahol ásványvizes üvegeket ajánlottak az igen szavazatokért cserébe, máshol elvesztette volna a munkahelyét az, aki nemmel szavazott volna.

Az oroszországi csatlakozásra buzdító népszavazási plakát Berdjanszkban

AFP / Stringer

Még ha nem is lenne elcsalva a referendum, akkor is értelmezhetetlenek a részvételi arányok: kiknek a kilencven valahány százaléka voksolt? A harcok sújtotta területeken senki sem tudja, hányan élnek, kizárt, hogy lettek volna használható választói névjegyzékek. Már csak azért sem lehettek, mert a hivatalos orosz kommunikáció szerint csak néhány nappal a voksolás előtt döntötték el, mikorra írják ki a szavazást.

Ömlengő megfigyelők

Bár kilóg a lóláb, az oroszoknak volt idejük arra, hogy megbízható külföldi szövetségeseik közül megfigyelőként Oroszországba szállítsanak néhány tucatnyit, akik fel is mondták a leckét. A Görögországból érkezett Konsztantinosz Andraniku szerint szakszerűen és minden gond nélkül zajlott le a szavazás. “A választási eredmény nem csak a Donyec-medence lakói számára meghatározó, hanem az egész szabad világnak, amely azt várja, hogy a sokat szenvedett emberek végre csatlakozzanak Oroszországhoz” – mondta. Egy Szerbiából érkezett megfigyelő, Dragoszlav Bokan, aki szintén demokratikusnak és jól szervezettnek minősítette a népszavazásokat, azt hangsúlyozta, hogy ugyan minden országban van államfő, de a modern világnak egyetlen valódi vezetője van, és az Vlagyimir Putyin orosz államfő.

“A szabad világ emberei úgy tekintenek Oroszországra, mint arra az erőre, amelyik elvezeti az emberiséget a jövőbe. Új Oroszországot (Novorossziját) az orosz cárok alapították meg, a terület mindig is Oroszországhoz tartozott és isten adja, hogy ez a terület végre visszatérhessen történelmi hazájába. Éljen Novorosszija! Éljen Oroszország!” – lelkendezett Bokan. Bár a megfigyelők elmondták, amit el kellett mondaniuk, szavaik értékéből sokat levon az, hogy nem jártak a harcok sújtotta területeken, a békés oroszországi Volgográdban figyelték meg az ott nyitott szavazóhelyiségekben zajló eseményeket.

Krím-ismétlés

Nem ez az első Oroszország által rendezett – és minden bizonnyal alaposan elcsalt – függetlenségi népszavazás. 2014-ben az Ukrajnától akkor elcsatolt Krímben tartottak referendumot és a hivatalos adatok szerint ott is 97 százalékos volt az igen szavazatok aránya. Meg nem erősített beszámolók szerint a Krímben ugyanakkor nem volt magas a részvételi arány –  harminc százalék körül lehetett – és messze nem 97 százalékos volt az igenek aránya.

Az álnépszavazások után napokon belül Oroszország részévé válnak a “felszabadított” területek, s valószínűleg Herszon és Zaporizzsja megyében is ugyanaz lesz a helyzet, ami februárban Donyeck és Luhanszk megyében volt: Moszkva akkor a megyék teljes területére kiterjesztve ismerte el “függetlennek” az ott kikiáltott népköztársaságokat és valószínű, hogy az ukrán kézen lévő herszoni és zaporizzsjai térséget is be kívánja kebelezni.

Szavazásra váró helyiek Donyeckben

AFP / Stringer

A magyarországnyi terület elcsatolásával a béke minden esélye elveszni látszik. Nincs lehetőség ugyanis a kompromisszumra, Moszkva aligha adja vissza önszántából az elfoglalt területeket, Kijev pedig nem egyezhet bele az ország ásványkincsben gazdag hatodának az elvesztésébe. Már csak azért sem, mert semmi garancia nincs arra, hogy az erőgyűjtés után néhány év múlva Moszkva nem próbál meg újabb területeket leszakítani szomszédjából.

A Krím 2014-es annektálása utáni újabb területrablás veszélyességét fokozza, hogy a Kreml immár az ország részeként tekint ezekre a területekre és az orosz katonai doktrína szerint a hadsereg elsőként is bevethet atomfegyvert, ha veszélybe kerül Oroszország szuverenitása. Gyorsan fel is merült az atomfegyver használatának a lehetősége: Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője kedden első alkalommal utalt az atomfegyverek ukrajnai bevetésére, majd hozzátette, a NATO szerinte tétlen marad. “Úgy vélem, a NATO ebben az esetben sem avatkozik be közvetlenül. Az európai és tengerentúli demagógok nem akarnak meghalni egy nukleáris apokalipszisben” – mondta az egykori miniszterelnök és államfő.

Többszörös szószegés

Az is fontos, hogy Oroszország annak ellenére fogja bekebelezni a megszállt területeket, hogy több nemzetközi és kétoldalú szerződésben is elismerte Ukrajna határait, és kötelezettséget vállalt a volt szovjet tagköztársaság szuverenitásának és területi egységének tiszteletben tartására. A mostani területrablás egyébként ellentétes a február 24-én kezdődött agresszió hivatalosan meghirdetett céljával is: akkor Moszkva azt mondta, Ukrajna demilitarizálásáért és nácitlanításért, valamint a Donyec-medence lakosságának megvédéséért indítja meg a különleges katonai műveletek nevezett háborút.

A népszavazásokat most Moszkvában megpróbálják győzelemként eladni, ám a referendumok sebtében megrendezése inkább a Kreml aggodalmait bizonyítja. Azért kellett ugyanis gyorsan megejteni a voksolást, mert félő volt, hogy a déli Herszonban és a vele szomszédos Zaporizzsjában az ukrán erők az északkeleti Harkivhoz hasonlóan visszaszorítják az orosz hadsereget.

Idős hölgy adja le szavazatát egy mariupoli mobil szavazóhelyen

AFP / Stringer

A nyugati államok vezetői egy emberként közölték, nem ismerik el az álnépszavazásokat. Joe Biden amerikai elnök arról beszélt, hogy az elcsalt referendumok nem jelentenek jogalapot a területrablásra, James Cleverly brit külügyminiszter pedig azt hangsúlyozta, teljesen egyértelmű, hogy a népszavazási eredményeket jóval a voksolás előtt megírták már.