A Bukaresti Kilencek (B9) csoportjának tagjai ragaszkodnak a NATO jelenlétének további erősítéséhez a szövetség keleti szárnyán – áll a közép- és kelet-európai NATO-tagállamok szerdai varsói csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozatban. A lengyel elnöki hivatal honlapján közzétett dokumentum Oroszországot nevezi meg az észak-atlanti közösséget érő „legkomolyabb és közvetlen” fenyegetésnek. A csúcstalálkozó résztvevői leszögezték: a NATO „határozottan, egységes és felelősségteljes módon” reagált Ukrajna orosz megtámadására.

Hangsúlyozták, hogy a NATO védelmi szövetség, és az euroatlanti biztonság alappillérének nevezték a kollektív védelemről szóló 5. cikket. Kifejezték szándékukat, hogy a Vilniusban rendezendő júliusi NATO-csúcstalálkozó előtt erősíteni fogják „elrettentő és védelmi pozícióikat a teljes keleti szárnyon a Balti-tengertől a Fekete-tengerig”. Leszögezték továbbá: várják Finnország és Svédország gyors NATO-csatlakozását.

A nemzetközi jogra hivatkozva hangsúlyozták Ukrajna jogát az orosz agresszióval szembeni védekezéshez és az Oroszország által megszállt területek visszaszerzéséhez a nemzetközileg elfogadott határokon belül. Bejelentették Ukrajna védelmi erőfeszítéseinek további támogatását, „amíg erre szükség lesz”. Hangsúlyozták: az Ukrajnában elkövetett háborús bűntettekért felelős személyeket felelősségre fogják vonni. Kifejezték eltökéltségüket az Oroszországra helyezett nemzetközi nyomás fenntartására, és elítélték mindazon államokat – közülük egyedül Belaruszt nevezték meg –, amelyek „aktív módon elősegítik az Ukrajnával szembeni orosz támadó háborút”.

Határozott támogatásukat fejezték ki Ukrajna euroatlanti törekvései iránt, és készségüket nyilvánították az olyan, a „Kreml destabilizáló és káros befolyásának kitett” partnerekkel folytatott közeli együttműködésre, mint amilyen Moldova, Grúzia és Bosznia-Hercegovina. Aláhúzták az euroatlanti egységet, és bejelentették: folytatják erőfeszítéseiket a béke, a biztonság és a stabilitás előmozdítására az egész euroatlanti térségben.

A dokumentum fő téziseit Marcin Przydacz államtitkár, a lengyel elnöki hivatal külügyi irodájának főnöke foglalta össze sajtóértekezletén. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: nem volt észlelhető lényegesebb véleménykülönbség a csúcs résztvevői között, mind a kilenc térségbeli vezető, valamint a csúcstalálkozón különvendégként részt vevő Joe Biden amerikai elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára „a minél mélyebb további együttműködés” fontosságát húzták alá.

Érdekesség, hogy a találkozón részt vett Novák Katalin magyar köztársasági elnök is és nem úgy tűnik, mintha különvéleményt fogalmazott volna meg a nyilatkozattal kapcsolatban. Ugyan korábban elmondta, hogy prioritásaink között a békét kell az első helyre tenni, ám ezzel valamelyest ellentétesen hangzik a nyilatkozat Ukrajna védelmi erőfeszítéseinek további támogatásáról szóló kitétele, ahogyan a háborús bűntettekért felelős személyek felelősségre vonásáról szóló rész sem a mihamarabbi békekötés igényét támasztja alá. És akkor arról még nem beszéltünk, hogy a „Kreml destabilizáló és káros befolyásának kitett” partnerekkel folytatott közeli együttműködés szempontjából is problémás lehet, hogy a dokumentumban említett Bosznia-Hercegovina esetében Orbán Viktor maga is destabilizáló aktorként lépett fel, gondoljunk csak a Putyinnal is közeli kapcsolatokat ápoló boszniai szerb vezetővel, Milorad Dodikkal folytatott baráti viszonyára.

Profil-kommentár: Dodik és Orbán, Putyin boszniai gyújtogatói

Putyin célja az, hogy zűrzavart keltsen a Balkánon. Nincs abban a helyzetben, hogy páncélosokat küldjön, ehelyett dezinformációs kampányt folytat, fedett titkosszolgálati műveleteket hajt végre, és pénzeli a vele rokonszenvező helyi vezetőket. Mindenképp meg akarja gátolni az érintett államok uniós belépését, írja az osztrák lap.