Betiltatná az AfD-t egy 37 főből álló német parlamenti képviselőcsoport, amelynek vezetője a kereszténydemokrata Marco Wanderwitz – írja a Deutsche Welle.

A csoport tagsága meghaladja a képviselők 5 százalékát, így a Bundestagnak szavaznia kell az indítványról, és ha az megkapja a többségi támogatást, akkor még a Szövetségi Alkotmánybíróságnak is döntenie kell róla.

Bár a csoport vezetője Wanderwitz, a tagok nem kizárólag kereszténydemokraták, vannak közöttük szocdemek, zöldek és a parlament más baloldali pártjainak képviselői is.

Wanderwitz szerint a nácik szörnyű uralma után fontos volna megakadályozni, hogy ismét egy szélsőjobboldali etnonacionalistákból álló párt erősödjön meg Németországban.

Az tény, hogy az AfD már most is jelentős befolyással van a német belpolitikára, hiszen jelenleg is 77 képviselőjük ül a német törvényhozás alsóházában, és a kelet-németországi Türingia tartomány legerősebb pártjának bizonyult az ott tartott szeptemberi választásokon. Emellett a – szintén a keleti tartományokhoz tartozó – szászországi és brandenburgi választásokon is igen jól szerepelt a párt.

A választásokon aratott siker azonban nem vitte közelebb az AfD-t a hatalomhoz, lévén, hogy egyik tartományban sem rendelkezik akkora támogatással, hogy egymagában képes legyen kormányt alakítani, a többi párt pedig kizárta a szélsőjobbal való együttműködést.

Az indítványról decemberben vagy januárban szavazhat a Bundestag, és az elfogadásához szükség lesz a 736 képviselő többségének szavazatára, ami nem ígérkezik egyszerű mutatványnak, sokakat kell majd hosszasan győzködni a támogatás érdekében.

Többek között maga Olaf Scholz kancellár is szkeptikus az indítvánnyal szemben, ugyanis az AfD a 16 német tartományból 14 törvényhozásában rendelkezik képviselőkkel, jelen van az Európai Parlamentben és a Bundestagban is. Ráadásul a párt betiltása nem fogja megváltoztatni a szavazói gondolkodását.

A kancellárhoz hasonlóan vélekedik a Zsidók Központi Tanácsának elnöke, Josef Schuster is, aki még a szeptemberi brandenburgi választások előtt azt mondta a Tagesspiegelnek, hogy az AfD szavazói nem fognak eltűnni, és nem lehet úgy tenni, mintha nem léteznének.

A németországi dán kisebbséget képviselő Stefan Seidler ugyanakkor kiállt az indítvány mellett. „A demokrácia ellenségeit könnyű abból felismerni, ahogyan a kisebbségekkel bánnak. Demokratákként minden rendelkezésünkre álló eszközt fel kell használnunk, és ebben benne van az alkotmánybírósági vizsgálat is” – mondta.

A szakértők véleménye is eltérő az ügyben. Az Emberi Jogok Németországi Intézetének munkatársa, Hendrik Cremer úgy véli, hogy az AfD betiltásához a feltételek nemcsak adottak, de a betiltás maga is sürgetően szükséges.

Azim Semizoglu, a Lipcsei Egyetem alkotmányjogásza a szkeptikusok táborát erősíti. Szerinte attól, hogy egy párt szélsőjobboldali, még nem következik, hogy a létezése alkotmányellenes lenne.

Ulrich Battis jogtudós pedig úgy látja, hogy a német alkotmány 21-es cikkelye egyértelműen fogalmaz a betiltásról. Erre akkor van lehetőség, ha a kérdéses párt a szabad demokratikus renddel szemben határozza meg magát, és aktívan kampányol annak lebontásáért.

Korábban már próbálkoztak hasonló tiltással Németországban: 2017-ben az AfD-hez hasonlóan szélsőjobboldali, bár retorikájában erősebben a neonácik felé húzó pártot, az NPD-t (Nationaldemokratische Partei Deutschlands) próbálták betiltani, sikertelenül. A bíróság akkor elismerte, hogy alkotmányellenes az NPD, ám a betiltástól azért zárkózott el, mert a párt politikailag jelentéktelen volt és arra is hivatkozott, hogy az erősen koalícióalapú német politikai berendezkedésre nem jelent fenyegetést, hiszen senki sem hajlandó együttműködni vele.

A testület érvelésének első fele már nem igaz az AfD-re, de a második továbbra is megáll. Ez persze nem jelenti azt, hogy példátlan lenne, hogy betiltanak egy pártot Németországban. 1952-ben a nyíltan neonáci SRP-t (Sozialistische Reichspartei Deutschlands), négy évvel később pedig a kommunista pártot tiltották be.