Aljakszandr Lukasenka, Fehéroroszország régóta hatalmon lévő elnöke szerint az ukrajnai konfliktus eszkalálódna, ha bármelyik idegen ország, beleértve Észak-Koreát vagy akár Fehéroroszországot, katonai erővel venne részt a háborúban. A BBC-nek adott interjúban Lukasenka azt hangoztatta, hogy Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, sosem kérne más országokat, hogy csapataikkal támogassák Oroszországot a „különleges katonai műveletben”, ahogyan a Kreml az ukrajnai háborút nevezi.

A kérdés azért merülhetett fel, mert – ahogy erről a HVG is írt – az ukrán front közelében szökhetett meg 18 észak-koreai katona az orosz hadseregtől, míg a Dél-koreai hírszerzés szerint Észak-Korea beszállt az orosz-ukrán háborúba a saját katonáival:

„Baromság! Nem történt ilyesmi, és nem is fog”

Lukasenka elutasította azokat a híreszteléseket, miszerint Észak-Korea katonákat küldene Ukrajnába, és rámutatott, hogy Putyin “soha nem próbálna egy másik országot arra kényszeríteni, hogy hadseregét bevonja a konfliktusba.” Ha mégis bebizonyosodna, hogy Észak-Korea vagy más nemzet hadereje részt vesz Ukrajnában, Lukasenka szerint ez veszélyes fordulópont lenne a háborúban. „Ez a konfliktus eszkalációjához vezetne” – mondta Lukasenka.

Bármelyik ország – akár Fehéroroszország – közvetlen katonai részvétele erősen fokozná az eszkaláció veszélyét, mert a nyugati országok, különösen a NATO, azonnal felhatalmazást érezne arra, hogy csapatokat telepítsen Ukrajnába

– véli Lukasenka.

Fehéroroszország szerepe az orosz invázióban

Bár Lukasenka ragaszkodott ahhoz, hogy Fehéroroszország nem vett közvetlenül részt az ukrajnai háborúban, az tény, hogy Oroszország 2022 februárjában részben fehérorosz területről indította meg az Ukrajna elleni invázióját. Amikor Lukasenkát arról kérdezték, hogy miért engedte meg, hogy orosz csapatok fehérorosz földről támadjanak, azt válaszolta: „Honnan tudja, hogy én adtam erre engedélyt? Az orosz katonák itt gyakorlatoztak, és Putyin elkezdte kivonni a csapatait Dél-Beloruszból, egy út mentén, az ukrán határ mentén. Egy ponton átirányította a csapatok egy részét Kijevbe. Biztos vagyok benne, hogy provokálták őket. Putyinon múlik, hogyan vonja vissza csapatait.”

Mindezzel Lukasenka kvázi elismerte a Kreml jelentős befolyását Fehéroroszországban, azzal, hogy nem volt beleszólása az orosz katonai mozgásokba az országában.

Nukleáris fegyverek Fehéroroszországban

Moszkva taktikai nukleáris fegyvereket telepített Fehéroroszországba. Amikor pedig Lukasenkát arról kérdezték, hogy Putyin ezeket a fegyvereket is kész-e használni a fehérorosz elnök jóváhagyása nélkül, Lukasenka azt válaszolta, hogy Oroszország elnöke soha nem alkalmazna nukleáris fegyvereket az ő beleegyezése nélkül.

„Teljesen készen állok a nukleáris fegyverek használatára, de csak akkor, ha egy idegen katona belép Fehéroroszországba. Nincs tervünk támadást indítani senki ellen” – mondta Lukasenka.

Politikai foglyok szabadon bocsátása

Fehéroroszország emberi jogi helyzetét illetően Lukasenka korábban többször tagadta, hogy az országban politikai foglyok lennének, annak ellenére, hogy jogvédő szervezetek szerint jelenleg körülbelül 1300 politikai fogoly van az országban. Az interjúban azonban (talán véletlenül) ő maga is használta a „politikai fogoly” kifejezést, amikor arról beszélt, hogy néhány bebörtönzött személyt nemrég szabadon engedtek.

A BBC újságírója szerint egyes elemzők a szabadon bocsátásokat úgy értelmezték, hogy Lukasenka ezzel jelezte a Nyugat felé a jobb kapcsolatok iránti szándékát. Ő azonban ezt határozottan cáfolta: „Nem azért engedtük szabadon őket, hogy jobb viszonyt alakítsunk ki a Nyugattal. Humanitárius okokból engedtük el őket, többségük idős vagy beteg volt. Nincs szándékunkban közeledni. Ha nem akartok kapcsolatot velünk, az is rendben van, megleszünk nélkületek is.”

Lukasenka ezzel ismét egyértelművé tette, hogy Fehéroroszország továbbra is Oroszország szoros szövetségese marad, és nem fog engedni a Nyugat nyomásának, legyen szó akár katonai, akár politikai kérdésekről.