Remény, félelem és reszketés Amerikában – minden idők egyik legszorosabb elnökválasztásának ígérkezett az idei, és bár az urnazárás után sok kulcsfontosságú billegő államban túl szoros volt az állás, hogy eredményt hirdessenek, Donald Trumpnak mégis sikerült a legtöbb helyen felülmúlnia a saját 2020-as szereplését. 

A republikánusok elnökjelöltje Floridából hozta el az első nagyobb győzelmet, a demokraták így hiába reménykedtek abban, hogy az egykori billegő államot ismét azzá tudják tenni – a javukra. Itt nem jött be a demokratáknak az a számítása sem, hogy az abortuszjogok állami alkotmányba való beiktatásáról kiírt szavazás megmozgatja majd a választókat, a kezdeményezés nem érte el ugyanis a szükséges 60 százalékos küszöböt ahhoz, hogy törvénybe foglalják. 

Harris a hagyományosan demokrata párti államokban kezdte el a menetelést, simán behúzta Vermontot, Marylandet és Massachusetts államot. 

De ez a választás, mint a korábbiak is, a billegő államokban fog eldőlni, márpedig az olyan tetemes elektori szavazatokkal kecsegtető államokban, mint Michigan, Pennsylvania vagy Wisconsin, az urnák zárásakor túl szoros volt az állás ahhoz, hogy bármi is eldőljön. 

Az AP felmérése szerint tízből négy szavazó a gazdaság és a munkaerőpiac helyzetét nevezte meg a legfontosabb problémának, ami az ezen a téren jobb megítéléssel  bíró republikánusok karjaiba lökhette a szavazókat. Ugyanakkor a szavazóknak csaknem a fele a demokrácia sorsa miatt aggódott a leginkább, ami Kamala Harris kampányának a középpontjában állt. 

Kamala Harris már korábban, levélben leadta a szavazatát, Donald Trump pedig floridai otthona, Mar-a-Lago mellett, Make America Great Again sapkával a fején ment el szavazni. Azt mondta, nem készült beszéddel a végeredményről, de hozzátette: „Nem vagyok demokrata. Nagyon gyorsan elő tudok állni egy beszéddel.” Sajtóértesülések szerint a tanácsadói azt mondták neki, hogy idő előtt győzelmet kellene hirdetnie, ha kellő előnye van a billegő államokban, de az állás nem volt annyira kecsegtetően biztos, hogy ezt meglépje. 

Donald Trump szavazatának leadásakor

MTI / AP

A szavazatszámlálás alakulása azt mutatta, hogy Georgiában és Észak-Karolinában Donald Trump még jobban teljesített a hagyományos vidéki körzetekben, mint 2020-ban, míg Kamala Harrisnek sikerült megugrania Joe Biden négy évvel ezelőtti teljesítményét a városi és külvárosi megyékben – viszont egyelőre nem tudott jelentősen javítani. 

Kamala Harrisnek a hajnali állás szerint Wisconsin, Michigan és Pennsylvania jelentheti a kulcsot a Fehér Házhoz, az utóbbi, 19 elektori szavazatot adó államban viszont még napokig elhúzódhat a szavazatok számlálása. 

Ami az exit poll adatokat illeti, nem meglepő, hogy a nők inkább Harrist, a férfiak inkább Trumpot támogatták, az viszont meglepő, hogy egyes felmérések szerint a demokrata jelöltnek nem sikerült ugyanolyan arányban meggyőznie a női szavazókat, mint négy évvel ezelőtt Joe Bidennek, ezt a versenyt 57-54 százalékra a leköszönő elnök nyerte. 

A jelölteknek legalább 270 vagy ennél több szavazatra van szükségük az elektori kollégiumban a győzelemhez. Az amerikai választási rendszer sajátosságaiból adódóan fordulhatott elő, hogy a demokraták az elmúlt nyolc elnökválasztásból hét alkalommal hiába kaptak több szavazatot, az elektori kollégiumban alulmaradtak George W. Bush és Donald Trump ellen is. 

Demokrata szavazók a washingtoni Howard Egyetemen

AFP / Angela Weiss

A verseny a szavazatok számlásának mostani állása szerint Pennsylvaniában, Michiganben és Wisconsinban fog eldőlni, csakhogy ezekben az államokban még nagyon szoros az állás. Harris esélyei a Fehér Házra egyre szűkülnek, és mind a három billegő államban nyernie kellene, hogy az ország első női elnöke lehessen. Donald Trump ugyanakkor – többek között Észak-Karolina megnyerésével – közelebb került ahhoz, hogy történelmet írjon, és 120 év után ő legyen az első elnök, aki visszatér a Fehér Házba négy évvel az után, hogy kiszavazták onnan. 

(Figyelünk, mire kíváncsiak olvasóink. Cikkünk írásában segítségünkre volt a Google Trends.)