Éles vita övezi a budapesti kerékpársávokat. A Levegő Munkacsoport két munkatársa, Lukács András, Iarina Ciceu a Portfolio.hu-nak írt véleménycikkükben arra helyezték a hangsúlyt, hogy milyen gazdasági előnyökkel is jár, ha kerékpározunk a városban.

A kerékpározásnak jóval kevesebb a környezeti externáliája, hiszen a biciklik nem szennyezik a levegőt, és zajszennyezéssel sem járnak, ez pedig már sokat számít: az Európai Kerékpáros-szövetség (ECF) becslése szerint ennek értéke az Európai Unióban kerékpárral megtett távolságra vetítve 2017-ben körülbelül 735 millió euró volt.

A szakértők szerint még többet takarítunk meg a szén-dioxid-kibocsátáson, ami a kerékpároknak köszönhetően 600 és 5630 millió euró közötti összegre tehető. Emellett jelentős összeget spórolunk meg azzal is, hogy a biciklizés miatt növekedik a közlekedésbiztonság, így csökkennek a közúti balesetekkel járó költségek is. Csak Magyarországon évente 600 milliárd forintos kárt okoznak a közúti balesetek.

Szintén az ECF becslése szerint a kerékpáros közlekedés évi 73 milliárd euróval csökkenti az egészségügyi kiadásokat Európai Unió-szerte, hiszen kevésbé jellemző a mozgásszegény életmód (és az ebből eredő betegségek) a gyakran kerékpárra pattanóknál.

Ebből adódóan a munkahelyi hiányzások is csökkennek, amivel körülbelül 5 milliárd eurót takarítanak meg a munkáltatók.

A szerzők kitértek arra is, hogy magának a kerékpáros infrastruktúrának is számos gazdasági előnye van. Mivel jóval kisebb helyigénye van a biciklitárolóknak, mint a parkolóknak, így gazdaságosabban ki lehet használni a területeket. Csak a közlekedési dugók az EU éves GDP-jének a 2 százalékának megfelelő veszteséget teszik ki. A városi autósok pedig a számítások szerint kevesebb, mint 5 kilométert tesznek meg – ezt pedig sok városban gyorsabb is biciklivel megtenni, ami miatt szintén időt (és pénzt) spórolunk meg.