Az elmúlt években Magyarországon nőtt a szelektíven gyűjtött hulladék aránya, az adatok szerint még mindig van hova fejlődnünk. Zöld gondolkodásúnak tartjuk magunkat, saját bevallásunk szerint szelektíven gyűjtjük a hulladékot, mégis elmaradunk az uniós célszámoktól. Mi húzódhat meg a háttérben, mit tehetünk ellene, és egyáltalán: meddig terjed a gyártói és meddig a fogyasztói felelősség? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Pulzus kutatási applikációval készült reprezentatív felmérés, amely a Magyarvíz Kft. megbízásából készült.

A válaszokból kiderül, hogy a magyarok nagy része már tisztában van a környezettudatosság és a fenntarthatóság jelentőségével. Mindez megmutatkozik például abban, hogy a lakosság kétharmada előnyben részesíti a helyi, hazai termékeket, mert így kisebb a szállítás okozta környezetszennyezés mértéke (69 százalék), illetve, hogy minden harmadik ember kifejezetten keresi a környezetbarát termékeket (39 százalék). Sőt, a válaszadók saját bevallása szerint több mint kétharmaduk (77 százalék) szelektíven gyűjti a hulladékot.

A kutatásból az is kiderült, hogy mint oly sok esetben, a tömeggondolkodás érvényesül: a válaszadók közel kétharmada (66 százalék) úgy véli, hogy az emberek nem különösebben tesznek a környezetért, ezért maguk is értelmetlennek találják, hogy energiát pazaroljak erre. Emellett több mint felük (56 százalék) az ipari szennyezést jóval jelentősebbnek tartja, mint a háztartásokban keletkező szemét káros hatásait.

Gondot okoz az is, hogy sokan (26 százalék) nem biztosak abban, hogy mit és melyik szemetesbe kellene dobni, illetve mit érdemes külön gyűjteni. Ezt alátámasztja az is, hogy a gyűjtőedények tartalma sok esetben 30-40 százalékos szennyezettségű.

Mindemellett még mindig minden harmadik (32 százalék) ember szkeptikus a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, és úgy véli, hogy a szemét végül úgyis egy helyre kerül, holott ma már ez csak egy városi legenda.