A tavaly tapasztalt időjárási szélsőségek a jövőben még gyakrabban fordulnak elő, sőt ezek válhatnak az új normává – derül ki a Másfélfok tanulmányából.

2021-ben a globális melegedés mértéke az 1880–1900-as időszakhoz viszonyítva elérte az 1,1-1,2 °C-ot., az északi féltekén a tavalyi nyár volt az eddigi legmelegebb. Ennek köszönhetően gyakran fordultak elő hőhullámok, katasztrofális erdőtüzek, jelentős esőzések és áradások.

A tavaly nyári, nyugat-európai áradásokhoz hasonló mindössze 400 évente egyszer fordul elő a szakértők szerint. Azonban a modellszimulációk alapján az ember okozta éghajlatváltozás miatt az egy napi maximális csapadék intenzitása a nyári szezonban 3-19%-kal emelkedett az ipari forradalom előttihez képest, így, egy ilyen esemény újabb bekövetkezésének valószínűsége napjainkra 1,2-9-szeresére nőtt.

Tavaly jelentős fagykárok is felléptek Közép-Franciaországban. Ennek oka, hogy az általános melegedő tendencia miatt korábbra tolódik a vegetációs időszak kezdete, előbb kezdődik a rügyfakadás, ugyanakkor a hidegebb időszakok továbbra is előfordulhatnak akár áprilisban is, így összességében a fagykárok megnövekedhetnek, a tavaszihoz hasonló esemény 20-120%-kal nagyobb valószínűséggel következik be a jövőben.

A világ más részein a hőhullámok pusztítanak: 2021 júniusának utolsó napjaiban Kanadában és az USA északnyugati részén extrém hőség lépett fel, ami a népesség egy olyan részét érintette, amely nincs felkészülve ilyen magas hőmérsékletekre. A kutatások szerint az észak-amerikai hőkupola eseménye átlagosan 1000 évente egyszer fordul elő, és egy ilyen hőhullám bekövetkezése gyakorlatilag lehetetlen lett volna az emberi tevékenység okozta klímaváltozás nélkül. Amennyiben további 2 °C-ot emelkedik a globális átlaghőmérséklet, az intenzitás is emelkedni fog, becslések szerint átlagosan minden 5-10 évben elő fog fordulni egy ilyen hőség.

Nagyfokú megbízhatósággal mondhatjuk, hogy az ember okozta klímaváltozás a fő vezérlője ezen változásoknak, így a szélsőséges időjárási események szempontjából nem mindegy, hogy hány foknál korlátozzuk a globális felmelegedést: ha a globális felmelegedés elérné a 4 °C-ot, akkor a 10 évből átlagosan nyolcban fordulna elő a most még extrémnek tartott esemény, míg a 1,5 °C-os emelkedés mellett közel háromszoros a növekedés a gyakoriságban a múltbeli időszakhoz képest - figyelmeztettek a szakértők.