szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?

Brazília adja a világ marhahúsexportjának egynegyedét, és egyre többet vásárolnának belőle, de ehhez új legelőkre lenne szükség, amelyeket elsősorban az Amazonas körüli esőerdők elpusztításával lehetne megszerezni. Gazdasági haszon kontra környezetvédelem.

Idén Brazília marhahúsexportja meghaladhatja a hárommillió tonnát, és ez abszolút rekord lenne: 4 százalékkal több, mint tavaly, pedig az szintén minden korábbi csúcsot megdöntött.

Hogy érte ezt el Brazília? Úgy, hogy Jair Bolsonaro, a trópusi Trump fütyült a környezetvédelemre, de annál komolyabban vette a nagy állattenyésztő cégek pénzét, és nem akadályozta meg az erdők kivágását az Amazonas völgyében, pedig ezek az esőerdők létfontosságúak az egész világ klímavédelmében.

Tavaly a jobboldali Bolsonaro elbukott az elnökválasztáson, és visszatért a baloldali Lula, aki fogadkozott, hogy leállítja a környezetkárosító politikát. Kormányába be is vett olyan ismert politikai személyiségeket, akik küzdöttek Bolsonaro környezetkárosító politikája ellen. Csakhogy a dilemma megmaradt, mert a marhahúsexport jó pénzt hoz a konyhára abban a Brazíliában, amelynek nagyon is szüksége van a bevételekre.

Nemzetközi tiltakozás

A nagy kereskedőláncok közül többen is bojkottot hirdettek a brazil marhahús ellen, mondván így le lehet állítani az esőerdők pusztulását. Élen járt ebben a német Aldi – emlékeztet a Deutsche Welle közszolgálati portál utalva arra, hogy Németországban különösen erősek a zöldek, akik immár fontos szerepet játszanak a kormányban is Berlinben. A brazil marhahús azonban könnyen talál más piacokat is a világon: Lula nemrég járt Kínában, ahol nagy örömmel fogadták.

A brazil kormányzat megfeledkezni látszik Lula elnök választási ígéreteiről, és teljes mértékben kiáll a marhahúsexport fokozása mellett. Nemrég Mexikóban tárgyalt Brazília mezőgazdasági minisztere, aki kijelentette: „a marhahús exportjának globális növelése nagy lehetőséget ad az egész állattenyésztő szektornak Brazíliában.” Mindez azt jelenti, hogy az esőerdők pusztítása folytatódhat Brazíliában az Amazonas vidékén. Az államfő ugyan azt ígérte, hogy a profittal szemben az emberek és a környezetvédelem szempontjait részesíti előnyben, de a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hanyagolja a környezetvédelmet annak érdekében, hogy emelni tudja az életszínvonalat.

A környezetvédők az egész világon háborognak. A Greenpeace szerint „nyugtalanító a jelenlegi helyzet, mert a kormány politikája egyáltalán nem az, amit megígért, vagyis hogy leállítja az esőerdők pusztítását. Egyre nagyobbak lesznek a legelők és csökken az esőerdők területe, pedig a Lula-kormányzat ennek az ellenkezőjét vállalta az ENSZ klímavédelmi egyezményében.”

Mi lesz, ha érvénybe lép az Európai Unió és a Mercosur államok egyezménye? „Ez tovább fokozná a természet pusztítását. A gyakorlatban ugyanis alig ellenőrzik azt, hogy az Amazonas völgyében mi zajlik. Közben pedig a marhahús-kereskedők és a nagy áruházláncok megszegik korábbi ígéreteiket arról, hogy nem vásárolnak ebből a térségből érkező árut. Nagy lépés lehetne előre, ha Lula betartaná azt az akciótervet, amelynek célja az erdők pusztításának megakadályozása” – hangsúlyozza Cristiane Mazetti, a Greenpeace brazíliai szervezetének a szakértője.

A Folha című brazil lap nemrég közölt egy tanulmányt arról, mekkora szakadék tátong az ígéretek és a valóság között. A tanulmányból kiderül, hogy dinamikusan nő a brazil agrárszféra, de ugyanígy növekszik az elpusztított erdőterület is az Amazonas völgyében. Ráadásul nemcsak új legelők, de termőföldek is kellenek az exporthoz: Brazília Kína (és a világ) egyik legfontosabb szójaszállítója. A szójaexport felét az a terület adja, melyet az Amazonas esőerdőitől hódított el a brazil mezőgazdaság.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!