szerző:
Torontáli Zoltán - Varga Szabolcs

Az orvosok, az egészségügyi szakdolgozók, az informatikusok és a kamionsofőrök már régen leléptek. Újabban nincs már elég hentes, pincér vagy cukrász sem, de ezzel még nincs vége. A pénztárosok, a bolti eladók, a mozdonyvezetők, a varrónők és a fogászati asszisztensek is csomagolnak, mennek nyugatra a magasabb bérekért. A kontraszelekció tökéletes: itthon maradnak a képzetlenek, ők fogják a magyar vevőket, ügyfeleket kiszolgálni.

Nincs megállás, egyre több lesz a hiányszakma Magyarországon. Akinek van Nyugat-Európában használható tudása, az kivándorol. Az orvosok külföldre menetele ennek talán az első igazán látványos jele volt, és a balatoni vendéglátók munkaerőhiánya is uralta a híreket pár hónapja. Ám ennél sokkal nagyobb a baj.

Az egyik vezető munkaerő-közvetítő, az Euwork Kft. adatai szerint a következő kiürülő szakma a varrónőké lehet, mert a kontinens nyugati felén egyre nagyobb a kereslet irántuk, és ők szépen meg is indultak kifelé. Ez pedig akkor is gond, ha amúgy nem olyan látványos jelenség, mint például az orvosok folyamatos exodusa. És ezzel még mindig nincs vége. Az informatikusok elvándorlása – és az emiatt itthon keletkező hiányuk – már régóta slágertéma, most már azonban egészen speciális, a jövő szempontjából kulcsfontosságú területek maradnak gazdátlanul. „Ők ma még vannak elegen, és sokat is képzünk itthon, de hamarosan hiány lesz számos informatikai területen, mint például a webapplikáció-fejlesztő, a mobilapplikáció-fejlesztő, az adatbázis-fejlesztő, a Linux-rendszergazda vagy a hálózatfejlesztő” – mondta a hvg.hu-nak Tanay Marcell, az Euwork ügyvezetője.

©

A kamionsofőrök iránti igény már régóta nagy, mégis folyamatosan nő, emiatt több magyar vállalkozónál állnak a kamionok, nincs, aki vezesse őket. És újabban mind több megkeresés érkezik fogászati asszisztensekre is, miként a tapasztalt bolti eladók és boltvezetők pakolhatnak, ha akarnak.

Valaki üljön be a pénztárba!

A képzett bolti eladók iránti fokozott kereslet első látásra nem tűnik egetverő problémának, mégis nagyon kellemetlen hatásai lehetnek. „Nem nagy ördöngösség beszkennelni a termékek vonalkódját, majd átvenni a pénzt és visszaadni, de a gyakorlatban rengeteg dolog van, ami megkülönböztet egy rutinos pénztárost egy kezdőtől" – mondja Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szövetségének (KASZ) elnöke. „Látni kell, hogy egy termék ára reális-e, mert előfordulhat, hogy a rafinált vásárlók átragasztják az árcédulát, vagy látni kell, ki az, aki nincs 18 éves, és nem vásárolhat alkoholt, és a munkavégzés gyorsasága is döntő, hiszen ha egy boltban hosszú sor áll, oda nem fog bemenni a vevő” – világít rá az elnök.

©

„A néhány éves gyakorlattal rendelkező 30-as vagy az alatti fiatal szakmunkások a nagyobb bérek reményében megpróbálnak először külföldön elhelyezkedni, jellemzően sikerrel, hiszen ott is hiány van hentesből, cukrászból vagy éppen pékből” – ezt már Éder Tamás hangsúlyozta, aki az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke. Külön kitért a csontozó-daraboló szakmunkásokra, akik keresettek külföldön, itthon pedig nagyon hiányoznak, de – mint mondja – szakmunkák tekintetében általánosságban hiány van. „Ha valaki nem a megfelelő helyen választja le a húst a csontról, amihez többéves gyakorlat kell, azzal tönkre is teheti az árut, és kárt okoz a cégnek” – magyarázza.

„Csak azokat a területeket nem érinti a szakemberhiány, amelyeket gépesítettek, de ahol szükség van gyakorlott szakmunkásokra, ott szinte mindenhol megsínylik az elvándorlást” – teszi hozzá Éder. Véleménye szerint ebből a vásárlók nem sokat észlelnek, azonban a cégek eredményes működését mindenképpen rontja, mert vagy bért kell emelniük az alkalmazottak megtartásáért, vagy nagyobb selejtarányt kell elviselniük a gyakorlattal nem rendelkező, gyengébb képességű munkaerő alkalmazása miatt.

Közmunkások, betanított munkások lesznek a szakik helyett

A hiányt valahogyan pótolni kell, amit Sáling szerint jellemzően betanított munkásokkal, diákokkal, esetleg közmunkásokkal oldanak meg. „Egyértelműen romlik a színvonal, a cél nem a minőség, hanem az, hogy darabra meglegyen a létszám.” A hiány a nagyobb kereskedelmi láncokat ma már érezhetően sújtja, ott ugyanis Sáling szerint még arra sincs elég ember, hogy az árufeltöltést a kellő ütemben elvégezzék.

Nyugdíj, elöregedés, fogyás
Az alábbhagyni nem akaró kivándorlás a nyugdíjrendszerre is hatással van, általában a magasabb bérű, jobban kvalifikált munkaerő hagyja el az országot, az itthon maradók nyugdíját így egyre kevesebb alkalmazott termeli ki, aki idehaza marad, annak a nyugdíjkilátásai finoman szólva nem rózsásak. (A nyugdíjrendszerről, nyugdíjasokról, és a jövőképről itt találják a cikksorozatunkat.) Akik pedig külföldre mennek hosszabb ideig, azok általában magasabb termékenységi rátával bírnak, nemrég jelent meg hosszú távú kivetítés, sok forgatókönyv elöregedő és gyorsan fogyó magyar társadalmat fest fel.

Ráadásul a nagyobb láncok felett ott lebeg Damoklész kardja, mert ha két évnél tovább veszteségesek, akkor fel kell számolniuk magukat, és ezért mindenképpen igyekeznek minél alacsonyabban tartani a munkaerőköltségeiket. Ezzel saját maguk is rontják a minőséget, mert folyamatosan lobbiznak azért, hogy a különböző szakterületekre – mint például a húspultba – ne kelljen szakmai végzettséggel rendelkező munkavállalót alkalmazniuk. Helyettük inkább úgynevezett „multi skill” pozícióra keresnek embereket, akik olcsóbban dolgoznak, gyors betanítás pedig után jokerként bárhova beállíthatók.

Egyre gyakoribb, hogy szakmunkások helyett gyakorlatilag bárkit felvesznek, akit aztán próbavásárlásokkal ellenőriznek: egy megbízott cég ellenőrei értékelik a dolgozó munkáját, például, hogy kedves volt-e, mosolygott-e, megfelelően segítőkész volt-e. Mindezt úgy, hogy a képzetlen munkaerőre egyre több feladatot bíznak, így nem meglepő, hogy a vásárlóknak hosszú percekig kell bolyonganiuk, amíg találnak egy segítő munkatársat egy élelmiszerboltban vagy mondjuk egy barkácsáruházban.

És a mozdonyt ki vezeti el?

Mint említettük, az nem újdonság, hogy kamionsofőrből 6500-zal kevesebb van a kelleténél, de már mozdonyvezetőt is nehéz találni, legalábbis erről tájékoztatta a hvg.hu-t Hódosi Lajos, a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület sajtószóvivője. A hazai vasúti szakma ezért olyan javaslatcsomagot juttat el a szaktárcák és a Miniszterelnökség illetékeseinek, amilyet a közúti áruszállításnak már kivívott a szakmai egyesület elnöke, Wáberer György. A csomag egyik fontos eleme a vasúti járművezető-hiány feloldása lenne, hiszen jelenleg mintegy 10 százalékos hiány van mozdonyvezetőből az országban.

©

Egy masiniszta képzése körülbelül ötmillió forintba kerül, és további hatalmas összegeket emészt fel a folyamatos továbbképzése. Márpedig a vasútvállalatok közel 250 mozdonyvezető kiképzéséhez szeretnének állami támogatást kapni. Hódosi elmondása szerint a mozdonyvezetők a jobb fizetéssel kecsegtető magántársaságokhoz igazolnak, de amikor megkerestünk egy Magyarországon is működő, német anyavállalattal rendelkező társaságot, ahol szintén mozdonyvezetőt keresnek, megtudtuk, hogy részben már külföldre is mennek, mert ott jóval több pénzt kaphatnak.

A szakképzett munkaerő távozásával egyrészt jó ütemben halad az ország afelé, hogy a képzetlen, rosszul fizetett munkások országává váljon, másrészt a kereskedelemben és az egyéb szolgáltatásokban marad itthon a képzetlen helyettesítők hada, akik csak alacsonyabb minőségben tudnak minket kiszolgálni.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!
Cikk megosztása
Címkék