Pride, Orbán Viktor mélyrepülése, gyenge magyar gazdaság, Maja T. antifaaktivista és az ukrán EU-csatlakozás vétózása a téma a külföldi lapokban. Magyarország közben kiszámítható úton halad a diktatúrába.
Félt, hogy túl messzire megy a NER-luxustáskás kampánnyal, amivel a Bethesdának gyűjtött, de végül jól sült el, sőt még Orbán Ráhel is lájkolta. Mi háborítja fel Görög Zitát? Mért osztotta meg a nyilvánossággal, hogy édesapja alkoholista, és ő maga mióta nem iszik? Hogyan támogatta a családját már fiatalon, és mikor követett el hibát? Hogy bánnak szerinte az emberek a szép nőkkel? HVG-Portré.
Teljesen rendben van, ha Orbán Viktor nem kér a Pride-ból, de ne erőltesse rá mindenkire az ódzkodását, csinálja a négy fal között. Lehessen már egyet nem érteni, de közben hagyni egymást békében. Vélemény.
Az osztrák Profil szerint van olyan olvasatuk is a történteknek, hogy Orbán Viktor gyengének látszik.
Számolnak a vereséggel is, a célok közé felkerült a Tisza kétharmadának elkerülése – állítják lapunknak bennfentes fideszesek, akik szerint a pártban sokan látják a kormányfői hibákat. A hangulaton tovább ronthatott az orbáni tiltást nevetségessé tevő, erőtől duzzadó Pride.
Az egyetem Neumann János Informatikai Kara múlt pénteken levélben tájékoztatta a végzősöket, hogy belépőt kell nekik is és a családtagjaiknak is fizetni a diplomaátadó ünnepségre. El is indult a jegyértékesítés, hétfő délutántól azonban megszűnt. Miután rákérdeztünk, úgy tűnik, elálltak a sokakat felháborító ötlettől.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben, több – inkább jogtechnikai, jogalkalmazást segítő – módosítás lép hatályba az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben (Air). Az alábbiakban Juhász Péter jogász, adószakértő, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. ügyvezető igazgatója foglalja össze a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Az, hogy a vállalkozásoknak is kötelező lesz a készpénzes fizetés lehetőségét biztosítani a természetes személy vásárlóik számára, az Alkotmány tavaszi módosítása óta ismert. A részletszabályok azonban csak bő egy hete jelentek meg – a júliustól hatályos előírásokat Argyelán József, a Bankmonitor vezető elemzője foglalja össze. Előrebocsátva annyit: egyes esetekben az előzetes információkhoz képest könnyítést kaptak a hazai cégek.
A jogszabályi keretekről és arról, hogyan célszerű a vállalkozásoknak felkészülni az előírások betartására, Kun Róbert és Schmidtka Gábor, a Magyar Akkumulátor Szövetség „Újrahasznosítás” Munkacsoport szakértői adnak áttekintést.
Alaposan átszabhatja a hazai védelmi ipar szerkezetét a magyar állami érdekeltségeket birtokló N7 Holding és a 4iG csoport közötti megállapodás, ha abban a formában valósul meg, amelyről június közepén a híradások szóltak. A bejelentés apropóján érdemes megvizsgálni a tranzakcióban érintett vállalatokat, kitérve kicsit arra is, mennyiben jelentett, illetve jelenthet ez az ágazat kitörési pontot a hazai vállalkozásoknak – ahogy az az elmúlt évtizedben oly sokszor elhangzott.
Fegyveres konfliktusok, kiviteli korlátozások, vámháború. Csupa olyan tényező, amelyek tovább nehezítik a befektetők és a vállalatvezetők mindennapjait. A nyersanyagpiacok 2025 nyarán a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok metszéspontjában állnak. Ebben a komplex térben az eligazodásban segítheti a cégvezetőket Muhi Gergely, az Equilor vezető elemzője előrejelzése.
Egyre kisebb köröket taposunk, olyan helyzetekbe kerülünk, amelyekből kilátni sem lehet – szembesít a diktatúrák személyiségtorzító hatásával Selyem Zsuzsa, aki új kötetében, a Kicsi kozmoszban hőseivel bejárja a fél világot.
A belgák hozzászokhattak ahhoz, hogy az országnak nincs kormánya. Most azonban nem vár negatív következményekkel kell szembesülniük amiatt, hogy Brüsszelben nem tudnak megegyezni a városvezetés összeállításáról.
Borítékolható volt az Ukrajna csatlakozása elleni, a „nemzeti konzultációknál több, a népszavazásnál kevesebb” voksolás eredménye, amelynek nem csak a nemzet állítólagos egységének demonstrálása volt a célja, hanem a kampánygépezet éles tesztelése is.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre, azonban liberális és antiliberális erők küzdelméről szól a mostani időszak.
A nyári melegben vajpuhára olvadt Alaptörvényt kenyérre kente a valóság: hiába akarta a kormány ellehetetleníteni a Pride-ot, annyian vonultak utcára, hogy a rendőrségnek nem maradt más választása, mint biztosítani az eseményt. A hétvégén történtek azt igazolják, hogy a nép joga és egyben felelőssége, hogy kordában tartsa a hatalmat. De várhatók-e még jogi lépések a résztvevőkkel szemben?
2025. június 28-án történelmet írt Budapest. A rendszerváltás óta, sőt alighanem a magyar történelemben soha nem látott ekkora tömegdemonstrációt Magyarország. A Budapesti Büszkeség tüntetése új fejezetet nyitott a demokratikus ellenállás történetében – és új lehetőségeket a NER eltakarítására.
Nem csak a Pride-felvonulás előtt volt erősen kusza a jogi helyzet, a demonstráció után is egymást érik a kérdések. Ha az utolsó pillanatig bírsággal riogatták a résztvevőket, akkor mi, miért és kinek az utasítására változott a menet napjára? Milyen precedenst teremthet az, hogy a rendőrség egy szerinte betiltott felvonulást biztosított? Számíthat-e eljárásra, büntetésre Karácsony Gergely főpolgármester, akit maga az igazságügyi miniszter fenyegetett börtönnel? Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban. Megváltoztatja a lengyel bíróság az elnökválasztás eredményét? Miért nehéz teljesen örülni az új szabadságjogi mozgalmaknak? Válogatásunk a lapok cikkeiből.
2021 óta az 55 fontos csúcsról 10 fontra csökkent a Wizz Air részvényeinek árfolyama, a befektetők az elmúlt 15 céges jelentésből 13-ra negatívan reagáltak. A magyar gyökerű légitársaság életét a háborúk és az olajárak sem könnyítették meg, de a mélyrepülésben a menedzsment is szerepet játszott Bukta Gábor, a Concorde elemzője szerint.
