szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az EU médiagépezetének egyik legjobban hangzó kifejezése jelenleg az innovációs újságírás, azaz InJo. A sokak által megkérdőjelezett koncepció fejlődését támogató EJC újságírói központ Ljubljanában rendezett konferenciát, amelyen kiderült: az InJo csak a döntéshozóknak számít igazán, ötletek pedig trendektől függetlenül születnek.


Már korábban, az Európai Újságírók Központja (EJC) által májusban szervezett brüsszeli konferencia alkalmával is beszámoltunk az innovációs újságírást (innovation journalism, InJo) övező kérdőjelekről: mi értelme van a kifejezésnek, ha innováció gyakorlatilag a kőbalta óta létezik és mindig is volt fóruma annak, hogy az emberek tájékoztathassák egymást a tartósabb és nagyobb kőbaltákról? A kérdésre a Vibacom és az EJC által közösen szervezett ljubljanai konferencia, a Stanford after Stanford 2009 meghívottjai válaszoltak, akik egyúttal  a jövő újságírásával és a nyomtatott sajtó feléledésével kapcsolatos elképzeléseiket és megosztották a résztvevőkkel.

© Bojan Brecelj, Proja

David Nordfors, az innovációs újságírás kifejezés megalkotója nyitóbeszédében már üzleti kontextust és szociális hálókat emleget: szerinte míg maga a találmány új dolgot fed, az innováció a találmány megfelelő bevezetését vagy bemutatását jelenti, ez pedig közönséget, egymás közti interakciót, közösségi háttérmunkát igényel. Az innováció ugyanolyan üzletileg fontos felkapott kifejezés, mint annak idején a minőségbiztosítás vagy a termelés volt - teszi hozzá Violeta Bulc, a Vibacom igazgatója, egyben a rendezvény főszervezője is -, jelenleg pedig az egyediség és a kreativitás adja azt az előnyt, amit sikeresen felhasználhatunk egy termék, szolgáltatás vagy akár egy új üzleti modell bevezetése során, az InJo pedig az ehhez szükséges újfajta látásmódot tükrözi.

Természetesen mindez politikusok, döntéshozók és kutatók számára lehet csak igazán fontos koncepció, újságírói oldalról még mindig az a kérdés, hogy egy új témával (termékkel, szolgáltatással) kapcsolatban hogyan tudnánk érdekfeszítően írni, véli Thomas Frostberg svéd újságíró, ez pedig egybevág mindazzal, amit Claude Erbsen, a World Press Institute igazgatói tanácsának tagja, a The Associated Press korábbi alelnöke állít.


A szkeptikus oldalt és egyben a hagyományos újságírói mentalitást képviselő Erbsen szerint az újságírás célja az, hogy leírjuk, mi a különböző, mi változik és mi számít innovatívnak, így az InJo nem is számít különleges zsurnalisztikai fogalomnak. A szakértő kritikái ellenére derűlátóan tekint a hagyományos média platform- és paradigmaváltására. A sajtószakma hibát hibára halmoz, amikor engedi, hogy az olvasók ingyen szerezzék be információikat a mainstream hírforrásokból.

Az újságoknak válaszként a jelenleginél is fontosabb, még relevánsabb tartalmakkal kell ellátniuk olvasóikat és egy pillanatig sem szabad elfelejteniük: a jó újságírás még mindig eladható. A sajtó - legyen akár nyomtatott, akár digitális - ugyanis megtarthatja magának az állampolgároknak vezérfényt biztosító szerepkört, az ehhez szükséges tényfeltáró újságírásra az Erbsen szerint "pizsamás bloggerek" nem képesek. Arra pedig mind az olvasóknak, mind pedig a platformváltást fontolgató újságoknak rá kellene eszmélniük, hogy amennyiben az újságelőfizetés összege megegyezik az online hírelőfizetésével (vagy nagyobb annál), az olvasók könnyedén "áttolhatóak" az elektronikus hírcsatornákra úgy, hogy az elérésért ugyanúgy fizetnek.

© Bojan Brecelj, Proja

Mindezektől eltérő újszerű megoldásról számolt be David Cohn, a spot.us független közösségi hírszerkesztői szolgáltatás kitalálója. A spot.us olyan szabadúszókkal dolgozik, akik adott városokhoz kötődő híranyagok készítését vállalják el, pénzt pedig abból kapnak, hogy a téma iránt érdeklődő olvasók folyamatosan követhetik és pénzadományokkal motiválhatják a cikk születését. Cohn limitálja, hogy egy sztori elkészítésre egy ember összesen mennyi pénzt fordíthat - egyúttal az is feltétel, hogy az egyes anyagokat legalább tíz ember támogassa, így nem fordulhat elő, hogy egy történet egyedüli támogatója saját szájíze szerint "készítteti el" az oldalon megjelenő hírt. E modell exkluzív tartalmak olyan tárházát hozza létre, amely könnyen képes tartalmi összefonódásokat létrehozni helyi újságokkal is.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!