Warren  Booth, az Észak-karolinai Állami Egyetem zoológusa a szűznemzést kutatja. DNS-mintát vett a nyugati gyémántcsörgőkígyótól és kicsinyeitől. A vizsgálatok azonban kimutatták, hogy az adott esetben szó sincs szűznemzésről, mivel a kis kígyók olyan géneket hordoztak, amelyekkel az anyjuk nem rendelkezett. Ebből a kutató arra a következtetésre jutott, hogy a nősténykígyó még fogságba ejtése előtt párosodhatott, majd öt éven át megőrizte szervezetében a spermiumokat.

Korábbi vizsgálatok alapján már feltételezték a tudósok, hogy a hüllők képesek megőrizni a hím ivarsejteket, de a mostani az első eset, amikor genetikai vizsgálatok támasztották alá a hipotézist - írja a New Scientist.

A kutató úgy véli, hogy öt évnél tovább is fennmaradhatnak a spermiumok. "Hogy mennyi ideig, ezt senki sem tudja" - hangsúlyozta Warren Booth.

William Holt, a Londoni Zoológiai Intézet kutatója ugyancsak a kígyók szokatlan szaporodási praktikáira hívta fel a figyelmet."Szaporodnak szűznemzéssel, de képesek megőrizni a spermiumokat, bár senki sem tudja, hogy ezt miként csinálják" - mutatott rá William Holt.