A San Francisco-i Larry Gardini – akinek jelenleg egy nyolchengeres motorral hajtott Chevrolet Silveradója van gondolkodott már azon, hogy be kellene szereznie egy dízel autót.

- Rá kellett azonban jönnöm, hogy sokkal drágább lenne nekem egy dízel, főleg most, hogy a benzinárak is egyre csak csökkennek – nyilatkozta a Die Welt riporterének. Az olyanok, mint Larry - vagyis az átlag amerikaiak - problémát jelentenek a német autóiparnak, amelynek bajban lévő képviselői dízelfronton akarják meghódítani a tengerentúli piacot. Ilyenkor a díjak nem sokat segítenek, éppen úgy, ahogy a tesztvezetési lehetőségek sem.

Los Angelestől San Franciscóig és vissza, összesen 1200 kilométer a távolság. A TDI modellek, amelyekből a VW évente negyvenezret kíván eladni az USA-ban, probléma nélkül megteszik ezt a távolságot, hiszen átlagosan 100 kilométeren 5,2 litert fogyaszt. Aki pedig betartja az előírt legmagasabb sebességet – vagyis a 112 kilométer/órát – az akár öt liter alatt is tarthatja az átlagfogyasztást száz kilométerenként. A gázolaj drágább ugyan, de még így is kevesebbe kerül a zöldebb Jetta tankolása, mint a benzines modelleké. A tankolás ugyanakkor nem egyszerű Kaliforniában. Az amerikai kutak 42 százaléka kínál csak olyan dízel üzemanyagot, amelyek a VW, a Mercedes és a BMW új járműveibe jó.

Az új, környezetkímélőbb közös nyomócsöves, részecskeszűrős dízel autókhoz úgynevezett kettes gázolaj kell. Los Angelesben pedig viszonylag ritka az olyan benzinkút, ahol ezt a fajta üzemanyagot árulják. Átlagosan a kutak felénél kapható. San Franciscóban szintén hasonló a helyzet. A város nem éppen takarékosságáról híres, így az autósoknak igazán nagy türelemmel kell rendelkezniük, ha kettes dízelt akarnak. Emiatt pedig a Jettát a nagy benzinfalók mögé helyezik a sorban a praktikusság szempontjából. Ráadásul az amerikaiak nagy része, vagy nem ismeri a dízelt, vagy egyszerűen nem szereti. Szerintük a nagy kamionok járnak ilyennel, aki magára valamit is ad, az csakis benzines személyautót vásárol.

A VW, a Mercedes-Benz és a BMW szóvivői azonban remélik, hogy ez a nézet hamarosan változni fog. A három cég most azon van, hogy minél szélesebb körben megismertessék a dízel előnyeit és új vevőket szerezzenek. Az Audi is csatlakozott hozzájuk. Az Amerikába exportált autókhoz 1300 dolláros bónuszt kínálnak, ráadásul megpróbálják meggyőzni a környezetvédelem mellett kiálló hírességeket is, használják a német, környezetbarát autókat.

Kaliforniában rengeteg filmsztár japán, vagy amerikai gyárak hibridmodelljeivel jár. Az elektromos és benzines autók keveréke pillanatnyilag kedveltebb, mint a dízel, annak ellenére, hogy hosszú távon a dízel takarékosabb.

A német gyártók az Európában is engedélyezett dízel motorokat viszik Amerikában, mert csak így tudnak megfelelni az USA-ban érvényben lévő komoly kibocsátási előírásoknak.

A németek felkészültek arra, hogy elérjék azokat a szigorú nitrogénoxid értékeket, amelyek öt tagállamban érvényesek. Köztük Kaliforniában és Massachusetts-ben, ahol a legtöbb autót adják el. Ám a jó időzítésből pillanatok alatt rossz lett: épp, hogy elérte a német trió – több évnyi munka után – a küszöbértékeket, amikor megváltoztatták azokat. Amikor a Mercedes egy évvel ezelőtt bemutatta a Bluetec modelljeit, a benzin gallonja (3,78 liter) 5 dollárba került, (vagyis mai áron számolva 250-260 forint literenként). Az amerikai autósoknak ez maga volt a katasztrófa. Éppen ezért úgy tűnt, hogy a dízel technológia jó öltet, és talán 2015-re az autóknak legalább 15 százaléka ilyen lesz. Ma azonban a benzin alig több mint a fele a tavalyinak, így az energiatakarékos autóknak nem nagy jövőt jósolnak.

A welt.de cikkében szereplő Larry Gardini a csökkenő benzinár miatt naponta több mint 170 kilométert is megtehet, mégis havonta legalább 300 dollárral kevesebbet költ benzinre, mint korábban. Ráadásul a VW Jetta TDI 21 ezer 990 dollárba kerül (4,4 millió forint), ami fölveszi a versenyt a Toyota Prius hibridmodelljével (22 ezer dollár). Ám a benzines, 2,5 literes, öthengeres Jetta csak 19 ezer 990 dollárba kerül. És ha ehhez hozzávesszük, hogy a benzin sokkal olcsóbb, mint a gázolaj – gallononként 1,50 dollár a különbség – akkor talán érthető, miért nem akarnak az amerikaiak áttérni a környezetkímélő megoldásra.