Mára a levegővételhez hasonló általánossággá vált a jogosítvány megszerzésekor a kenőpénz, amelyre a legtöbben csak legyintenek: így megy ez. Sok magyar fiatal azonban itt találkozik először az összekacsintós, borítékdugdosós aktussal. Itt neveli rá a rendszer, hogy így megy ez.

Nem reklamálnak

Általában az oktató felajánlja az opciót a „sikeres vizsga érdekében” mondván, ha ezt a lehetőséget választja, akkor ő segíthet a tanulónak kisebb dolgokban: egy-egy instrukcióval, vagy már jól begyakorolt útvonalak választásával. Persze mint mondja még ez sem garantálja a biztos sikert, például egy elsőbbség meg nem adása, továbbhaladás a stop táblánál, így is bukáshoz vezet.

Egy a hvg.hu-nak nyilatkozó oktató szerint Budapesten nem minden vizsgabiztost lehet megkenni, míg vidéken más a helyzet: ott nem is nagyon lehet sikeres vizsgát tenni kenőpénz nélkül, sőt sok esetben nem elég egy „fizetős” alkalom. Az „elnézőbb” vizsga ára pedig: 20 ezer forint.

Stiller Ákos

Az oktatók megkenéséből persze még nem feltétlenül következik, hogy a vizsgabiztos is korrupt. Lehetséges, hogy csak az oktató zsebeli be a pénzt, és a tanítvány saját képességei révén megy át, vagy bukik a vizsgán. A sikert az oktató amúgy sem garantálta. Az oktatók itt tehát egyfajta közvetítőként vesznek részt a korrupcióban, amikor is a gyanús ügylet során a vizsgázó úgysem ismeri a részleteket, és mivel nyílván tisztességtelen ügyletről van szó, kevésbé reklamál.

Ezren vadásznak tanulókra

Ezt a korrupciós láncot kellene megtörni – mondta el a hvg.hu-nak Németh György a Járművezető-Szakoktatók és Képzőszervek Országos Egyesületének elnöke, aki úgy véli, hogy az elmúlt két évtized kudarca bebizonyította, hogy semmi értelme, hogy az oktató a vizsga idején az autó jobb egyes (anyós)ülésén foglaljon helyet. „Az autósiskoláknak és az oktatóknak csak arra kellene vállalkozniuk, hogy felkészítik a tanulót, és ezután meg kellene adniuk a vizsga helyét és időpontját a vizsgázónak, így az oktatást és a vizsgáztatást nagyon élesen szét kellene választani” – mondta az egyesület elnöke.

Nálunk azonban a járművezetői oktatás ezer sebtől vérzik. A legfőbb gond talán a szolgáltatás minőségével van. Jelenleg közel ezer autósiskola működik, amely évente csaknem 70 ezer új diákon osztozik. Az iskolák számát pedig nem korlátozzák Magyarországon, aki kér engedélyt, gyakorlatilag meg is kapja – állítja Németh György, aki szerint jóval kevesebb cégnek kellene működnie ezen a piacon. A sok vállalkozás miatt ugyan kíméletlen árverseny alakult ki, amivel elméletileg a szolgáltatás vásárlója járhat jól, de a sok iskola miatt alakult ki az alacsony minőség is. Az egyesületi elnök szerint az autósiskolákból mindössze 17-ben működik minőségbiztosítási rendszer, de azokban is inkább csak azért, mert egyéb felnőttképzési tevékenységeik miatt kénytelenek voltak bevezetni. Emellett a hatóság ellenőrzését Németh György a nullával tartja egyenlővel, amely kizárólag az adminisztratív eszközökben merül ki.

Kiöregszik a szakma

A Járművezető-Szakoktatók és Képzőszervek Országos Egyesülete több nyugat-európai országot érintő szakmai körútján egyébként még 2004-ben megvizsgálta, hogy mások hogyan küszöbölik ki a visszaéléseket. Ennek során azt a mostanában felvetett ötletet is górcső alá vették, hogy az oktatóautókat a Forma-1-es autókon elhelyezett kamerákhoz hasonló rendszerrel szereljék fel. Erről a megoldásról végül megállapították, hogy személyiségi jogi akadályok miatt nem lehetne bevezetni, így azt elvetették.

Németh György mindemellett komoly gondnak tartja, hogy a szakoktatók képzését hét éve gyakorlatilag befagyasztották. 2005-től ugyanis nem képeznek új oktatókat, így egyre elöregszik a szakma. Míg 2005-ben a tanárok 30-35 százaléka volt nyugdíjas korú, addig ez az arány mára a 40-45 százalék közé emelkedett. A hatóságok, és a kormányzat azóta nem árulta el a szakmának, hogy mik is a tervei, 2010-ben mindössze az derült ki, hogy főiskolai szintű szakirányú képzéshez kötik a járművezető oktatók képzését. A jövőt így egyelőre ezen a területen mindenki csak találgatni tudja.