Stender egy General Electric J-79-es repülőgép-hajtóművet épített be az iskolabuszba, olyat, amely például a hidegháború idején is használt F-104 Starfighterekben, valamint az F–4 Phantom II-esekben is dolgozott.

Mint azt több amerikai lap is mókásan megjegyezte, a School Time, azaz Iskolaidő fantázianevű járgánnyal a tanulók gyaníthatóan soha nem késnének el a suliból. Stender alkotása a tesztek szerint 590 kilométer/órás csúcssebességre képes, ráadásul gyorsításkor 25 méteres lángcsóvát húz maga után, amelyben fontos szerepe van annak is, hogy az erőforrás egy-egy menet során akár 570 liternyi üzemanyagot is képes elfogyasztani.

„Két ok miatt építettem meg ezt a buszt” – magyarázta a New York Post című lapnak az alkotó. „Egyrészt azért, hogy szórakoztassam az embereket, elvégre is ez egy repülőgép-hajtóművel működő iskolabusz. Másrészt pedig azért, hogy a kábítószerek kerülésére ösztönözzem a fiatalokat. Fontos, hogy legyen hobbijuk, amellyel foglalkozhatnak, mert ez távol tarthatja őket a káros hatásoktól.”

Stender saját bevallása szerint a jármű szinte minden porcikáját saját kezűleg építette újra, ugyanis az eredeti busz nem bírta volna ki azt a terhelést, amelyet a repülőgép-hajtómű jelent. A jármű fedélzetén egyébként mindössze hárman utazhatnak, a különleges „szív”ugyanis túlságosan nagy helyet foglal el.