Nyílt levélben fordult az újonnan megválasztott fővárosi képviselőkhöz hét civil szervezet: egyszerűen fogalmazva azt kérik, a közgyűlés kezelje a parkolási helyzetet, elsősorban a parkolási díjak differenciált, de jelentős emelésével, ami a lakók kedvezményes parkolását illeti. A teljes dokumentum itt elérhető, alább a fontosabb megállapításokat foglaltuk össze.

A javaslat leszögezi: a közterületnek értéke van, ezért az eljárási díj helyett parkolási megváltási díj megfizetéséhez kötni az engedély megadását. A parkolási megváltási díj az éves parkolási díj – az egy órai parkolási díj szorozva az éves fizetésre kötelezett órák számával – meghatározott százaléka. Kezdetben az első autóra legalább 2 százalék százalékot javasolnak, vagyis 98 százalékos kedvezményt, amivel a parkolási zónákban történő lakossági várakozás díja az első autó esetén a következőképp alakulna:

• A zóna: 2,4 millió Ft/év (100 százalék) – 48 ezer Ft/év (kedvezményes)
• B zóna: 1,575 millió Ft/év (100 százalék) – 32 ezer Ft/év (kedvezményes)
• C zóna: 900 ezer Ft/év (100 százalék) – 18 ezer Ft/év (kedvezményes)
• D zóna: 600 ezer Ft/év (100 százalék) – 12 ezer Ft/év (kedvezményes)

A különösen környezetszennyező autók ne kaphassanak lakossági parkolási kedvezményt (például 2026-tól az Euro 1-es motorral rendelkezők és attól rosszabbak, 2028-tól az euró 4-esnál rosszabbak rendelkezők sem, 2030-tól pedig az euro 5-ösnél rosszabbak sem). Hasonló módon a védett területekre ne kaphassanak lakossági behajtási engedélyt a környezetszennyező autók.

A nagy méretű autók (például 2 tonna feletti össztömegűek) parkolási díja legyen magasabb, legalább 100 százalékkal, mivel azok több helyet foglalnak.

Hasonló intézkedést már Párizsban és más francia városokban is bevezettek és ott népszerűségnek örvendtek (igazságosnak tartják és viszonylag kevés embert érint).

Amennyiben egy kerületben több parkolási övezet van, a lakossági kedvezmény csak az adott övezetben legyen érvényes.

A cégautós parkolási kedvezményeket meg kell szüntetni – annál is inkább, mert ezek piactorzítóak. (Továbbá a civilek tapasztalatai szerint ezzel a lakosság túlnyomó többsége egyetért.)

A parkolási díjakat mindenütt a kereslet-kínálat alapján kell meghatározni. (A nemzetközi szakmai ajánlás szerint úgy kell megállapítani a parkolási díjat, hogy mindig legyen 15 százaléknyi szabad parkolóhely az adott lakótömb körül.)

Miért van minderre szükség?

Nyílt levelükben a civilek azt is sorra veszik – bár mára ez meglehetősen triviálisnak tekintett – miért van szükség a közterületi parkolás korlátozására. Különösen, ami a lakók rendkívüli kedvezményeit illeti.

• A gépjárművek számára rendelkezésre álló közterületek közel kétharmadát gépjárművek tárolására, kisebb részét parkolásra használják.
• A lakók számára rendelkezésre álló kevés közterületet – ahol szabad téren tudnának sétálni, pihenni, közösségi életet folytatni – nagymértékben csökkenti a parkolás helyfoglalása.
• A zöld területek, fák számának növeléséhez szükséges területet, ami jelentősen javítaná a lakóhely minőségét, és előnyösen hatna a lakók egészségi állapotára, elfoglalják a járművek.
• Az álló járművek a kerékpározást is megnehezítik, sok esetben teljesen ellehetetlenítik, pedig a kerékpár-használat előnyben részesítendő a gépjárműhasználattal szemben.
• A parkolás díja (ha egyáltalán van) a töredékét sem fedezi a járművek által elfoglalt közterület értékének. Az ingyenesség nem tudatosítja a kedvezményezettben a neki nyújtott közterület használat értékét.
• Diszkriminatív, hogy a gépjárműtulajdonnal nem rendelkező, valamint a gépjárműtulajdonnal rendelkező, de annak tárolását közterületen kívül megoldó lakók hátrányára mond le az önkormányzat a közterületen tárolt gépjárművek okozta elmaradt bevételekről.
• Az ingyenesség, illetve az alacsony parkolási díj nagymértékben ösztönzi a gépjárműforgalmat.
• A parkolási/tárolási bevételek felhasználása nem követhető annak ellenére, hogy törvény írja elő ezen bevételek felhasználása átláthatóságának biztosítását.