A kisiskolák bezárása a tanárhiányon nem segítene, de nem volna ördögi lépés, ha jól csinálják

Kiszivárgott hírek szerint az önkormányzati választások után újra napirenden lehet a kisiskolák bezárása, amelyről évtizedek óta elő-előkerülnek tervek, de gyorsan meg is fúrja ezeket a politika. Pedig tankerületi szinten átgondolva, a helyi sajátosságokat figyelembe véve akár még javíthatna is az oktatás minőségén.

Elmagyarázzuk, miért nem old meg semmit a kormány azzal, ha beküldik a tanítót nyolcadikba

Veszélyezteti a diákok középiskolai felvételijét és megalázó helyzetbe hoz sok tanítót a kormány legújabb módosítása, amivel lehetővé teszi, hogy a teljes általános iskolában bevethetők legyenek a főként alsósokra specializálódott pedagógusok. Több érintettel beszéltünk a várható helyzetről és arról, hogyan birkóznának meg azzal a helyzettel, ha beküldenék őket felsőbb évfolyamba tanítani. Akár úgy, hogy alapjaiban értenek a szakterülethez, akár úgy, hogy nem.

Balla István: Most jön az, hogy a nyolcadikosokat a napközis Bözsi néni készíti fel a gimnáziumi felvételire

Diploma nélkül lehet valaki óvónő, a felső tagozatban alsós tanítói végzettséggel is lehet tanítani. A tanárhiány sajátos felszámolási kísérletével az oktatás is a felszámolás felé halad. Vélemény.

Árendás Péter: „A rendszert az elit lázadása tudná megmozgatni, de az messze van ettől"

A Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium nyugalmazott igazgatója szerint önmagában erőtlen a pedagógustársadalom, a tiltakozó karinthys és kölcseys tanárok kirúgása pedig jól mutatja: ennyi elég volt ahhoz, hogy a tanárok értsenek a retorzióból. Árendás Péter 1989-ben lett az Illyés igazgatóhelyettese, később igazgatója. Arról is beszélgettünk vele, mitől volt „kegyelmi állapot” a rendszerváltás első néhány éve, és miként élte meg az Orbán-kormányok központosítását.

Vitáznak a PISA-felmérésen, de az biztos, hogy a hazai iskolarendszer a szegény gyerekeknek nem ad esélyt

Sikertörténet a magyar oktatás, vagy továbbra is szükség lenne egy alapos reformra? – vetődik fel a kérdés a legfrissebb PISA-eredmények láttán. A kormány az előbbit mondja, holott örömre semmi ok.

Balla István: Hüpp-hüpp-hüpp, PISA-trükk

Megvan végre! A magyar oktatás végre felküzdötte magát az OECD-átlag színvonalára. Miközben maradt ugyanolyan tré. Vélemény.

„Nehezen tudok a szülők szemébe nézni, mert nem ezt ígértem" – a tanárhiánnyal küzdő igazgatók meséltek

Alig van jelentkező a megüresedett tanári állásokra, aki pedig jelentkezik, annak gyakran vagy végzettsége nincsen, vagy egyéb okból alkalmatlan a tanításra. Iskolaigazgatókat kérdeztünk arról, hogyan zajlik a „tanárvadászat” a státusztörvény árnyékában. Riportalanyaink csak név nélkül vállalhatták, hogy beszéljenek a hvg360-nak.

Marabu Féknyúz: Pedagógus-életpálya

Akár 20 százalékos is lehet a pedagógushiány a Civil Közoktatási Platform szerint

A szervezet nyílt levélben segített Rétvári Bencének, aki nem tudta, hogyan kellene ezt kiszámolni.

Megalázás, kiközösítés, elhallgatott sérülések a magyar oktatás mindennapjaiban

1028 panasz érkezett tavaly az Oktatási Jogok Biztosához.

„Este tíz után ír rám fenyegetően az anyuka, hogy mit csináltam én az ő kislányával”

Bár szinte közhely, hogy akkor lehet sikeres a gyerekek nevelése, ha a pedagógusok és a szülők kölcsönösen partnernek tekintik egymást, sokszor a partnerség helyett a bizalmatlanság jellemző a kapcsolatukra. Egyszerre jellemző, hogy alig van kommunikáció a felek között, és az, hogy ha van, akkor az a tanárok számára akár kifejezetten zavaró éjszakai vagy hétvégi telefonokat és üzeneteket is jelenthet.

A belügy szerint az állami közoktatásra nem értelmezhető a KSH adata a 7620 betöltetlen oktatási álláshelyről, de azt nem árulják el, hogy akkor mi a pontos szám

A válaszadást azzal kenik el, hogy nem csak főállású pedagógusok tartanak órát, hanem például egyre több az óraadó.

Németh Szilárd is egyetért azzal, hogy az Orbán-idézeteket le kellett szedni a csepeli gimnázium faláról

A rezsibiztos szerint pártpolitikának nincs helye az iskolában.

A tornaterembe, a bordásfalak fölé is jutott Orbán-idézet a felújított csepeli iskolában

Az intézményvezető a belügytől kér állásfoglalást, mihez kezdjenek a táblákkal, a tárca azonban egyelőre arra hivatkozik, hogy nem szólnak bele az iskolák belső dekorációjába.

Fülke: "A gyereknek nem lesz biológiatanára attól, hogy Gulyás szerint átlagban jók vagyunk"

Hány tanár adhatta be végül a lemondását, és mekkora szaktanárhiánnyal indul az év? Maradt-e bármilyen eszköze a pedagógusoknak a Belügyminisztériummal szemben, van-e még értelme tüntetni, tiltakozni? Milyen hatással van az oktatás elhanyagolása és a tanárok meg nem becsülése az oktatás minőségére, és mit tehet, aki jobbat akar a gyerekének? Tanévnyitó adásunkban 30 percben válaszoltunk a legégetőbb közoktatási kérdésekre.

„Az első és legfontosabb határ, hogy matektanárként bemegyek-e magyart helyettesíteni"

A matek-informatika szakos Krisztina még kitart, várja, hogy miként alakul a fizetése új szerződésével, azaz köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban. Az mindenesetre szíven ütötte, hogy 22 éves lánya gyakornokként nettó 50 ezer forinttal többet visz haza. Az iskolájában már most is hiányoznak tanárok, és az is lehet, hogy az egyik kötelező órát meg sem tudják tartani. Mesélt arról is, hiába voltak a gyerekei okosak, és a tanáraikra sem lehet panasz, mégis rengeteg pénzt költöttek magánórákra, hogy a vágyott egyetemre járhassanak.

Marabu Féknyúz: Igazolatlan pedagógushiányzás

„Fontos volt, hogy kimentsük az állami iskolából a gyereket, nem olcsójánoskodtunk"

Minimum egymillió forint körüli éves tandíjjal kell számolnia annak a szülőnek, aki egy alapítványi vagy magániskolába vinné a gyerekét. Az általános iskolára viszonylag kevesen áldoznak ennyit, ennek ellenére több iskolával is beszéltünk, ahol komoly túljelentkezés van. A vezető egyetemi vagy egyházi fenntartású gimnáziumokban csak alapítványi hozzájárulást kérnek, több szülő viszont heti 16-20 ezreket költ magántanárra azért, hogy a gyerekének esélye legyen bekerülni egy állami általános iskolából. Megnéztük a külföldi fenntartású iskolák árait is, azokat nem magyar zsebre szabták.

Parászka Boróka: Analfabetizmus mint kormányprogram

Ha a kompetenciafelmérés eredményeinek térképét nézzük, igazán akkor nézünk szembe a magyar közoktatás siralmas helyzetével. Ezek az eredmények ugyanis Budapesten is jelentősen romlottak, ott, ahol elvileg az oktatás színvonala és hozzáférhetősége még biztosított. Ehhez képest Gulyás Gergely mégis elővette a "cigánykártyát". Vélemény.

Csak betanított munkához elegendő képességeket szerez az általános iskolában a gyerekek 40 százaléka

A diákok kompetenciamérésének eredményei azt mutatják, hogy a távoktatás komoly károkat okozott a felkészültségben. Ráadásul az is kiderült, hogy a tanulók digitális készségei továbbra is gyengék.