Továbbra sem állunk jól idegennyelv-tudással az EU-ban

Van egy igazi felfutó idegen nyelv is a 2022-es népszámlálás adatait áttekintve. HVG-ténytár.

Manipulatív kérdések kerültek a Belügyminisztérium szülői kérdőívébe – állítja a Szülői Hang Közösség

A Belügyminisztérium kérdései alkalmasak arra, hogy szülőket az oktatás jobbításáért küzdő pedagógusok ellen fordítsa. Tényleg ez lenne a mód a kritikus mértékűvé vált pedagógushiány megoldására? A Szülői Hang Közösség azt javasolja a szülőknek, hogy ne válaszolják meg a problémás kérdéseket.

Pedagógusbér: hiába jön az uniós pénz, az emelés továbbra is csak ígéret

Több mint egy éve ígéri az Orbán-kormány a pedagógusok béremelését, 2025-re a bruttó 800 ezer forintos átlagot – ha majd jön az EU-s pénz. Ám most, hogy már tényleg jön, jövőre így is csak az enélkül is tervezett 10 százalékos emelés tűnik biztosnak, amit viszont már el is vitt az infláció. Bár eddig azt mondták, kész menetrend van az emelésre, Orbán szerint a parlament csak ezután dönt.

PISA: miben áll az észt csoda?

A 2022-es PISA-felmérés azt mutatta, hogy az eddigi „éltanuló” országok teljesítménye drasztikusan bezuhant, európaiként egyedül Észtország maradt az élbolyban a sok ázsiai ország között. Ehhez leginkább az iskolák, pedagógusok szakmai autonómiája kellett, illetve az, hogy a rendszer megtanítsa tanulni és kérdezni a gyerekeket.

Vitáznak a PISA-felmérésen, de az biztos, hogy a hazai iskolarendszer a szegény gyerekeknek nem ad esélyt

Sikertörténet a magyar oktatás, vagy továbbra is szükség lenne egy alapos reformra? – vetődik fel a kérdés a legfrissebb PISA-eredmények láttán. A kormány az előbbit mondja, holott örömre semmi ok.

A „jogtalan” munkabeszüntetésben részt vevő tanárok felelősségre vonásáról faggatja a belügy az iskolaigazgatókat

A sztrájkoló és a másodállást vállaló tanárokról is többet akar tudni a Pintér Sándor vezette tárca az iskolai kérdőíves kutatásával. A szakszervezet bírálja a kérdésekbe csomagolt állításokat.

Bruttó 640 ezer forintot kereshet egy gyakornok óvodapedagógus jövőre Csepelen

Az önkormányzat döntött így.

Szeretettel Erdélyből: A Pisa-felmérés Romániában is megdöbbenést váltott ki

A PISA-eredmény azért is elkeserítő, mert az ország egyik legnagyobb problémája a szakterületek merev elválasztása. Holott inter-, multi- és transzdiszciplináris szemléletre lenne szükség a boldoguláshoz, és nemcsak a vizsgákon. Aki így nevelődik, annak a merészsége, szabadsága, tehát érettsége és kreativitása nagyobb.

Kapronczay Stefánia: Az anya, aki fáradhatatlanul "piszkálja a rendszert", hogy a gyerekének jobb legyen

A TASZ stratégiai igazgatója új sorozatában hat ember történetén keresztül mutatja meg, hogy igenis vannak eszközeink jogaink megvédésére, szabadságunk kiharcolására. A negyedik, Gina története, a szülői kitartásról és a jogi útvesztőkben való eligazodásról szól.

Az életét félti a tanár, aki egy aktokat ábrázoló 17. századi festményt mutatott a muszlim diákjainak Franciaországban

A szülők panaszolták be a tanárt, az ügyből már országos vita lett.

A Belügyminisztérium ismét körbeküld egy kérdőívet az oktatásról a „leginkább érintetteknek"

A BM figyel, meghallgat, türelmes, tele van atyai szeretettel.

Több szegény leányanya, közmunkásnak álló iskolaelhagyók – ezt hozta az iskolakötelezettség korhatárának leszállítása

Csak növelte a társadalmi különbségeket, mindenki rosszul járt vele, hogy már csak 16 éves korig kötelező iskolába járni – mutat rá egy friss tanulmány.

Butítják vagy fejlesztik gyerekeinket a számítógépek?

Negyven németországi tudós a napokban azzal a javaslattal állt elő, hogy a német iskolákba és óvodákba járó 4–11 év közötti gyerekek körében állítsák le a digitális eszközök és tananyagok használatát, mert a számítógépek negatív hatással vannak a fejlődésükre. A petíciót német és nemzetközi körökben is többen támadták. A témával kapcsolatban Németországban élő magyar szülők és pedagógusok is megszólalnak. A Deutsche Welle riportja.

Maruzsa Zoltán: Indokolatlan a státusztörvény visszavonása

A köznevelésért felelős államtitkár szerint alaptalan a szakszervezetek aggodalma.

A PISA-jelentés azt mutatja, nagyon nem mindegy, hogyan adjuk a gyerek kezébe az okoseszközöket

Azok az országok, ahol már a pandémia előtt is széles körűen használták a digitális eszközöket az oktatásban, sokkal kevésbé estek vissza a PISA-teszteken. Ugyanakkor, ahol a diákok órákig csetelnek és játszanak az iskolában is, 49 ponttal kevesebb pontot értek el matematikából. Érdekes viszont, hogy ahol egyszerűen tiltják a mobilt a suliban, a diákok éjszaka sem kapcsolják ki az értesítéseket, nem tanulják meg ugyanis a felelős eszközhasználatot. A tiltás tehát önmagában nem megoldás.

„Velük marad a színház illata” – Milyenek a drámatagozatos középiskolai képzések?

Sokan azt gondolják, drámatagozatra kizárólag azoknak érdemes felvételizniük, akik biztosan színészek vagy rendezők szeretnének lenni, és ezt már kiskamaszként is biztosan tudják. A valóság nem is lehetne ettől távolabb – mondja az ország egyik legnevesebb drámás középiskolája, a Vörösmarty Mihály Gimnázium (VMG) igazgatóhelyettese, Meleg Gábor, aki egyúttal a VMG drámai munkacsoportjának vezetője is.

Balla István: Hüpp-hüpp-hüpp, PISA-trükk

Megvan végre! A magyar oktatás végre felküzdötte magát az OECD-átlag színvonalára. Miközben maradt ugyanolyan tré. Vélemény.

Marabu Féknyúz: Jár a csokimikulás!

Százból csupán hat fiatal szeretne tíz év múlva is Magyarországon dolgozni

Tízéves távlatban a fiatalok 36 százaléka szerint romlani fog a helyzet Magyarországon.

Bohózattá silányítja az állam a tanárpereket a sorozatos hiányzással, utolsó pillanatos adatközléssel és hasonló trollkodással

Három per zajlik párhuzamosan, mind a háromban rá kellett már szólnia valamiért a bírónak a tankerületi vezetőre vagy annak jogi képviselőjére. Most kedden utolsó pillanatos adatközlés, és értelmezhetetlen adatok miatt kellett pert halasztani, de az is csodaszámba megy, ha a beidézett Marosi Beatrix vagy Rábel Krisztina tankerületi vezető megjelenik a tárgyalóteremben.