Vitáznak a PISA-felmérésen, de az biztos, hogy a hazai iskolarendszer a szegény gyerekeknek nem ad esélyt

Sikertörténet a magyar oktatás, vagy továbbra is szükség lenne egy alapos reformra? – vetődik fel a kérdés a legfrissebb PISA-eredmények láttán. A kormány az előbbit mondja, holott örömre semmi ok.

A „jogtalan” munkabeszüntetésben részt vevő tanárok felelősségre vonásáról faggatja a belügy az iskolaigazgatókat

A sztrájkoló és a másodállást vállaló tanárokról is többet akar tudni a Pintér Sándor vezette tárca az iskolai kérdőíves kutatásával. A szakszervezet bírálja a kérdésekbe csomagolt állításokat.

Bruttó 640 ezer forintot kereshet egy gyakornok óvodapedagógus jövőre Csepelen

Az önkormányzat döntött így.

Szeretettel Erdélyből: A Pisa-felmérés Romániában is megdöbbenést váltott ki

A PISA-eredmény azért is elkeserítő, mert az ország egyik legnagyobb problémája a szakterületek merev elválasztása. Holott inter-, multi- és transzdiszciplináris szemléletre lenne szükség a boldoguláshoz, és nemcsak a vizsgákon. Aki így nevelődik, annak a merészsége, szabadsága, tehát érettsége és kreativitása nagyobb.

Kapronczay Stefánia: Az anya, aki fáradhatatlanul "piszkálja a rendszert", hogy a gyerekének jobb legyen

A TASZ stratégiai igazgatója új sorozatában hat ember történetén keresztül mutatja meg, hogy igenis vannak eszközeink jogaink megvédésére, szabadságunk kiharcolására. A negyedik, Gina története, a szülői kitartásról és a jogi útvesztőkben való eligazodásról szól.

Az életét félti a tanár, aki egy aktokat ábrázoló 17. századi festményt mutatott a muszlim diákjainak Franciaországban

A szülők panaszolták be a tanárt, az ügyből már országos vita lett.

A Belügyminisztérium ismét körbeküld egy kérdőívet az oktatásról a „leginkább érintetteknek"

A BM figyel, meghallgat, türelmes, tele van atyai szeretettel.

Több szegény leányanya, közmunkásnak álló iskolaelhagyók – ezt hozta az iskolakötelezettség korhatárának leszállítása

Csak növelte a társadalmi különbségeket, mindenki rosszul járt vele, hogy már csak 16 éves korig kötelező iskolába járni – mutat rá egy friss tanulmány.

Butítják vagy fejlesztik gyerekeinket a számítógépek?

Negyven németországi tudós a napokban azzal a javaslattal állt elő, hogy a német iskolákba és óvodákba járó 4–11 év közötti gyerekek körében állítsák le a digitális eszközök és tananyagok használatát, mert a számítógépek negatív hatással vannak a fejlődésükre. A petíciót német és nemzetközi körökben is többen támadták. A témával kapcsolatban Németországban élő magyar szülők és pedagógusok is megszólalnak. A Deutsche Welle riportja.

Maruzsa Zoltán: Indokolatlan a státusztörvény visszavonása

A köznevelésért felelős államtitkár szerint alaptalan a szakszervezetek aggodalma.

A PISA-jelentés azt mutatja, nagyon nem mindegy, hogyan adjuk a gyerek kezébe az okoseszközöket

Azok az országok, ahol már a pandémia előtt is széles körűen használták a digitális eszközöket az oktatásban, sokkal kevésbé estek vissza a PISA-teszteken. Ugyanakkor, ahol a diákok órákig csetelnek és játszanak az iskolában is, 49 ponttal kevesebb pontot értek el matematikából. Érdekes viszont, hogy ahol egyszerűen tiltják a mobilt a suliban, a diákok éjszaka sem kapcsolják ki az értesítéseket, nem tanulják meg ugyanis a felelős eszközhasználatot. A tiltás tehát önmagában nem megoldás.

„Velük marad a színház illata” – Milyenek a drámatagozatos középiskolai képzések?

Sokan azt gondolják, drámatagozatra kizárólag azoknak érdemes felvételizniük, akik biztosan színészek vagy rendezők szeretnének lenni, és ezt már kiskamaszként is biztosan tudják. A valóság nem is lehetne ettől távolabb – mondja az ország egyik legnevesebb drámás középiskolája, a Vörösmarty Mihály Gimnázium (VMG) igazgatóhelyettese, Meleg Gábor, aki egyúttal a VMG drámai munkacsoportjának vezetője is.

Balla István: Hüpp-hüpp-hüpp, PISA-trükk

Megvan végre! A magyar oktatás végre felküzdötte magát az OECD-átlag színvonalára. Miközben maradt ugyanolyan tré. Vélemény.

Marabu Féknyúz: Jár a csokimikulás!

Százból csupán hat fiatal szeretne tíz év múlva is Magyarországon dolgozni

Tízéves távlatban a fiatalok 36 százaléka szerint romlani fog a helyzet Magyarországon.

Bohózattá silányítja az állam a tanárpereket a sorozatos hiányzással, utolsó pillanatos adatközléssel és hasonló trollkodással

Három per zajlik párhuzamosan, mind a háromban rá kellett már szólnia valamiért a bírónak a tankerületi vezetőre vagy annak jogi képviselőjére. Most kedden utolsó pillanatos adatközlés, és értelmezhetetlen adatok miatt kellett pert halasztani, de az is csodaszámba megy, ha a beidézett Marosi Beatrix vagy Rábel Krisztina tankerületi vezető megjelenik a tárgyalóteremben.

A tankerület értelmezhetetlen adatokat küldött a bírónak a kirúgott Kölcseys tanárok mulasztásairól

Ráadásul a kért dokumentumot a tárgyalás előtt, az éjszaka közepén nyújtották be. A bíró felszólította a tankerületet, hogy „normális” adatokat szolgáltassanak.

PISA-felmérés: még soha nem volt ilyen rossz a magyar diákok teljesítménye matematikából

Még soha nem értek el olyan alacsony eredményt a magyar diákok a PISA-teszteken, mint tavaly, és olvasás-szövegértésből is csak 2015-ben voltunk ilyen mélyen. A visszaesés majdnem minden országban tetten érhető. A magyar oktatási rendszer méltányossága továbbra is az egyik legrosszabb. Cikkünkben térképen és területenként rendezhető táblázatban mutatjuk az eredményeket.

Csák János száműzné az osztályteremből a telefonokat, a BM szerint nincs tervben központi szabályozás

Csák szerint csak a gyerekpolcokon lévő könyveket kell lefóliázni, a Bibliát nem. A bizottsági meghallgatáson kemény kérdéseket kapott.

Nyolcvan külföldi gyerek egy iskolában? A Bajza utcában már tanítják is, hogyan kell szót érteni egymással

Budapest néhány belső kerületében ma már minden negyedik lakó külföldi, az ő gyerekeiknek pedig akkor is iskolába kell járniuk, ha egy szót sem beszélnek magyarul. Így került több tucat külföldi kisdiák a VI. kerületi Bajza utcai Általános Iskolába is, ahol azonban nem ijedtek meg a kihívástól. Ehhez persze a körzeti iskolában nemcsak az idegen környezetbe kerülő kisdiákokon, hanem a velük kommunikálni nem tudó tanárokon is segíteni kellett. Ma viszont már nemcsak fővárosi, hanem vidéki iskolákból is tőlük kérnek segítséget. Egy multikulturális állami általános története.