Közeleg az Alzheimer-világnap, ezzel kapcsolatban hívta fel ismét a figyelmet a betegségre a Semmelweis Egyetem.

Kovács Tibor, az egyetem neurológiai klinikájának docense szerint körülbelül 2-300 ezer demens él most itthon, 70 százalékuk az emlékezet elvesztésével kezdődő Alzheimer-kórtól vagy Alzheimer-kórral társult egyéb betegségektől szenved.

A nőknél kétszer gyakrabban fordul elő a betegség, mint a férfiaknál. Ennek egyrészt az az oka, hogy a nők tovább élnek, de a klimax miatti ösztrogénszint-csökkenésnek és még sok egyéb tényezőnek szerepe van ebben.

Az emlékezet romlását sokan az öregkor természetes velejárójának tartják, ezért az esetek túlnyomó többségében a betegek már csak az Alzheimer-kór úgynevezett középsúlyos szakaszában mennek el orvoshoz. Ez azt jelenti, hogy már legalább 5-6 éve betegek, mire elkezdődik a kezelésük.

A bevezető tünetek enyhék, nem befolyásolják a mindennapi aktivitást, többnyire a rövid távú memória hanyatlása figyelhető meg. Ha már ekkor megkezdődne a gyógyszerszedés, jelentősen javítani lehetne az egyébként 8-12 évig tartó betegség lefolyását.

A középsúlyos szakaszban ugyanakkor már tájékozódási zavar is megfigyelhető, a beteg gyakran lesz zavart, agitált, agresszív, akár hallucinálhat is. A harmadik szakaszban már az alapfunkciók is károsodnak, vagyis a mindennapi aktivitásban, például az öltözködésben, tisztálkodásban is nehézségek jelentkeznek.

A várható élettartam kitolódásával 2050-re megháromszorozódhat a betegek száma.

A kutatások ellenére továbbra sem világos, mi áll az Alzheimer-kór kialakulásának hátterében, az azonban biztos, hogy az életmódnak kulcsszerepe van – magyarázta Kovács Tibor. A vérnyomás szinten tartásával, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésével, fizikai és szellemi aktivitással, mediterrán diétával kivédeni nem, késleltetni azonban lehet a betegség kialakulását, ezeket a változtatásokat azonban már a 30-as, 40-es éveinkben el kell kezdeni – hívta fel a figyelmet.

A diagnosztika terén világviszonylatban jelentős előrelépések vannak, ma már az agy-gerincvelői folyadékban is ki lehet mutatni azokat a fehérjéket, amelyek a betegség jeleinek tarthatóak. Vannak olyan izotópvizsgálatok is, amelyek szinte szövettani módon tudják ezeket kirajzolni. Ezeket itthon azonban még nem alkalmazzák.