Egy friss kutatás elmondja, miért költünk vagyonokat a koncertjegyekre

Egy friss kutatás elmondja, miért költünk vagyonokat a koncertjegyekre

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Sokszor, sok helyen, sokat cikkeztek arról, hogy a lemezipar összeomlása óta a koncertbevételek képezik az együttesek/előadók bevételeinek nagyját. Ezt most egy friss brit kutatás is alátámasztja. A hazai tendenciák is hasonlóak, mondja a hazai zeneipar egyik legfontosabb szereplője.

A BBC 5 által megrendelt felmérés szerint a brit jegyárak a 90-es évek óta kétszeresükre nőttek, írja az NME.

Egy 1999-ben 22,58 fontba került arénakoncertjegy 27 százalékos inflációval számolva ma 37,20 font volna, ehhez képest ugyanannak az átlagos arénakoncertnek a jegyára ma 47 font.

1999-ben a Wembley stadionos Spice Girls-koncert jegyára 23,50 volt, a júniusi Taylor Swift-koncertre, ugyanoda 120 fontért lehet jegyet venni.

Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál alapítója szerint ezek a tendenciák idehaza is jellemzőek. Azt mondja, a jegyárak drasztikus emelkedését – mely egyébként szerinte az elmúlt években némileg mérséklődött – alapvetően a zenekarok/előadók árának, gázsijának emelkedése okozza, ennek pedig az a tendencia az oka, ami már-már közhelyszámba megy, azaz, hogy a zenekarok a turnékon keresik meg a kenyérre valót, és nem a hangfelvételekkel.

"100 000 dollár körüli összegért a 90-es években a Nagyszínpadra szerződtettünk sztárfellépőt, mondjuk David Bowie-t, ma ez a pénz az A38 Színpadra szerződtetett zenekarokra elég", mondja Gerendai, és hozzáteszi, a zenekari árak a 90-es évek óta megtízszereződtek. Ez az árdrágulás csapódik le a jegyárakon, világszerte, mondja Gerendai.

Hozzászólások