A mostani tanulmány Angliában élő, 494 demens páciens bevonásával készült, akik közül 329-en heti kétszer 60-90 perces edzőtermi edzéseken vettek részt, valamint hetente egyszer otthon is végeztek gyakorlatokat négy hónapon át. A csoport tagjainak átlagéletkora 77 év volt. A résztvevők legkevesebb 20 percet szobabicikliztek és súlyokat is emeltek az edzések alatt.

A kutatók a program megkezdését követő 6. és 12. hónapban is kiértékelték az edzőcsoportban lévő páciensek eredményeit, és összevetették azokat annak a 165 demens páciensnek az adataival, akik hagyományos kezelést kaptak. Az Oxfordi Egyetemen dolgozó Sallie Lamb, a tanulmány vezető szerzője szerint azok a páciensek, akik már két-három éve küzdöttek demenciával, képesek voltak követni az egyszerű instrukciókat és fejleszteni az állóképességüket, valamint az izomzatukat.

Ezek a jótékony hatások azonban nem járultak hozzá a kognitív leépülés lassulásához, vagy a mindennapi tevékenységek, a viselkedés és az egészséggel összefüggő életminőség javulásához

– mondta a szakember. Tizenkét hónap elteltével mindkét csoport tagjainál tovább romlottak a kognitív képességek: az edzőcsoport tagjainál elhanyagolható mértékben ugyan, de élesebb volt a hanyatlás.

Martin Rossor, a University College London professzora szerint az eredmények nem meglepőek, hiszen az agysejtek pusztulása már jó pár évvel azelőtt megkezdődik, hogy az Alzheimer-kór tünetei megjelennének. "Az üzenet tehát az, hogy a testmozgás jó, de ha az ember akkor vág bele, amikor a betegség már előrehaladott állapotban van, akkor valószínűleg korlátozott eredményekre számíthat" – fogalmazott a szakember.

Az Alzheimer's Research UK munkatársa, Sara Imarisio szerint a különböző típusú testmozgások más-más hatással lehetnek a páciensekre, amit mindenképpen tanulmányozni kellene a jövőben. Hozzátette, hogy az egészségre gyakorolt jótékony hatás mellett a testmozgásnak egyéb előnyei is vannak, például örömforrást jelenthet, vagy lehetőséget ad a szociális interakciókra.

A rendszeres testmozgást továbbra is az egyik leghatékonyabb módszerként tartják számon a demencia kockázatának csökkentésére. A mostani eredmények pedig azt sugallják, hogy nagyobb volumenű vizsgálatokra van szükség egy olyan hatékony mozgásprogram kidolgozásához, amely képes javítani a már demenciával küzdők agyának egészségét.

Jelenleg világszerte nagyjából 50 millió ember küzd demenciával, és közülük legtöbben annak leggyakoribb fajtájával, az Alzheimer-kórral. A betegségnek egyelőre nincsen gyógymódja és a jelenleg használt gyógyszerek csupán ideiglenesen enyhítik a tüneteket. Évente nagyjából tízmillió új esetet regisztrálnak.