Ahogy arról már többször beszámoltunk, igen komoly problémátokoznak a mikroműanyagok, amelyek a hétköznapi tárgyak és ipari termékek kopásából, bomlásából származnak. A hazai folyók is - köztük a leginkább Duna - szennyezettek mikroműanyagokkal, nemrég pedig már emberi ürülékben is kimutatták a mikroműanyagokat, vagyis ezek az apró szemcsék nem csak a környezetet és az állatvilágot, de a táplálékláncnak köszönhetően az embereket is szennyezik.

A mikroműanyagok ellen a műanyag termékek betiltásával is lehet tenni, ezzel számos ország próbálkozik is, és három éven belül elvileg Magyarországon is betiltják az egyszer használatos műanyagokat, de valójában olyan hétköznapi tevékenységekkel és rengeteg mikroműanyagot jutattunk a vizeinkbe, mint a mosás.

A BBC korábban arról írt, hogy egy sima hat kilós mosással körülbelül 700 ezer egy milliméternél is kisebb mikroszemcse keletkezik, amely végül a vizekben végzi, leginkább azért, mert a műszálas anyagokról mosás közben ezek ledörzsölődnek. A ledörzsölt mikroszemcsék számát viszont többféle módon is lehet csökkenteni, hogy a mikroműanyagok ne jussanak végül a folyókba és tengerekbe:

• ha alacsony hőfokon mosunk,
• ha teli töltjük a mosógépet, így ugyanis kevésbé tudnak ledörzsölődni a részecskék,
• ha rövidebb programokkal mosunk,
• ha alacsonyabb fordulatszámon centrifugálunk,
• ha folyékony mosószert használunk mosópor helyett,
• ha kerüljük a magas pH-jú és oxidáló hatású mosószereket,
• ha kevesbé vásárolunk szintetikus anyagú ruhákat,
• a BBC legutóbbi cikkében pedig arról ír, hogy már bizonyos új fejlesztések is segítik ezt, például egy kis, újrahasznosított műanyagból készült labdácska, amely a korallok formáját imitálva elvileg a ledörzsölődő mikroműanyagok harmadát-negyedét is megköti,
• vagy egy speciális mosózsák, amely átereszti ugyan a vizet, de állítólag 86 százalékkal csökkenti a ledörzsölődő mikroműanyagokat, a mégis felszabadulókat pedig bent tartja a zsákban.