Siralmas a magyarok nyelvtudása – derül ki abból az Emberi Erőforrások Minisztériuma számára készült tanulmányból, amelyet a Világgazdaság ismertet.

A magyarok 40 százaléka nem beszél semmilyen idegen nyelvet. A cseheknél ez az arány 10, a lengyeleknél 18 százalékos, a legjobban a térségben Szlovákia teljesít, ahol csak 8 százalék a kizárólag anyanyelvükön értők aránya.

A tanulmány szerint komoly fejlesztésekkel van elmaradva a magyar oktatási rendszer, így nincs meg a nyelvtanításhoz szükséges digitális infrastruktúra, szükség lenne a tanárok módszertani továbbképzésére. Át kell gondolni a második idegen nyelv szerepét is. Jelenleg kevés helyen valósul ez meg a gyakorlatban.

A kelet-európai gyerekek között nagy különbség van abban, mikor kezdik a nyelvtanulást. A magyar diákoknak csak 16 százaléka kezdi el negyedikes korában az első nyelvet. Lengyelországban például hatévesen kezdik, Horvátországban szintén hat-hét éves korban. Ugyanakkor a balti államokban csak tízéves kor után kezdődik a nyelvoktatás, ennek ellenére Litvánia és Lettország az európai élvonalban van nyelvtudás tekintetében. A legjobban a luxemburgiak teljesítenek. Igaz, hogy az eredményeket torzítják a történelmi adottságok, hiszen Luxemburgban szinte mindenki beszél németül és franciául, a balti államokban pedig a szovjet múlt miatt magas az oroszul tudók (és az oroszok) aránya.